Kalla Zsuzsa (szerk.): Bártfay László naplói (Budapest, 2010)
„MIVÉ EGYKOR TALÁN LEHETNI ÁLMODOZTAM" A NAPLÓK ÉS BÁRTFAY - 10. A környezet esztétikája: építészet, lakáskultúra, képzőművészet
10. A KÖRNYEZET ESZTÉTIKÁJA... 677 Szakiparosok sokasága tevékenykedik Bártfayék környezetében: asztalosok, kárpitosok, bádogosok, hajfonók, képkeretezők, aranyozok, szobafestők, könyvkötők, szabók, csizmadiák, suszterek. Feltűnő az a gondosság, ahogy Bártfayék bánnak meglévő tárgyaikkal, a megrendelt munkák többsége javíttatás, alakítás; ritka, hogy új bútort, ruhát, köpenyt, cipőt csináltatnak. ío.i.i. Festmények A lakás fontos díszítőeleme lehetett a meglehetősen nagyszámú kép: számos bejegyzés szól az árvízben eliszapolódott festmények tisztíttatásáról, kereteztetésről, aranyoztatás- ról, a képek zsinórjairól. A naplóíró maga vásárolja meg - nem kevés pénzért - a „gombos szegeket” a kárpitosnak a képek felaggatásához. Magát Bártfayt természetesen leginkább az általa megrendelt festmények jellemzik. Közülük máig a legnépszerűbb Anton Einsle klasszikusan kiegyensúlyozott, harmonikus Kölcsey-mellképe 1835-ból.1347 Barabás Miklós közvetlen, lírai hangulatú Vörösmarty-portréjának1348 keletkezését a festő életleírásából is ismerjük.1349 1836-ban készült Wesselényi Miklós1350 romantikus, erőteljes, a nagyformátumú egyéniséget jelző, 1841-ben Deák Ferenc1351 higgadt, sztoikus nyugalmat sugárzó portréja.1352 Bizonyára féltve őrzött emléke volt korán elhunyt barátja, Kisfaludy Károly kevés számú műveinek egyike is: a Tengeri vész.'353 Már korábban birtokában lehetett Kazinczy litografált portréja.1354 Bártfay tehát a hozzá legközelebb állókból alakítja ki „személyes panteonját” (Kölcsey, Vörösmarty Wesselényi, Deák, Kazinczy,1355 Kisfaludy Károly), mintegy körülvéve magát élő és elhunyt, közel és távollevő szellemi példaképeivel, ezzel biztosítva állandó, érzelmileg támogató jelenlétüket. Saját portréját is Barabás Miklóssal festeti meg 1837-ben.1356 Lebegő, felhős, kék háttér előtt fekete, zsinóros atillát, fekete nyakkendőt, gondosan ápolt bajuszt és körszakállt viselő, eleven tekintetű, komoly, kissé melankolikus férfi tekint a nézőre. A választott méret és műfaj: egy kicsiny, ovális kivágató bőrtokba vágott, elefántcsontra festett gonache - talán baráti ajándéknak szánta - tükrözi Bártfay szerény és háttérbe húzódó személyiségét is. „[...] én magam igen különös ember vagyok, emiatt és elvontságomért, melyben a hivatal s mindennapiság prózai terhét csigaként viselem hátamon, bizony 1347 Az Akadémia gyűjteményére lásd A magyar tudományos akadémia és a művészetek a XIX. században, szerk. Szabó Júlia - Majoros Valéria, MNG, Budapest, 1992; MTA Művészeti gyűjtemény, kát. 85. - Bártfay Lászlóné hagyatékából került az Akadémia gyűjteményébe. A kép jelzete: Einsle 835. 1348 MTA Művészeti gyűjtemény kát. 61. - Bártfay Lászlóné hagyatékából. 1349 Márkosfalvi Barabás Miklós önéletrajza, bev. és jegyz. Bíró Béla, Háromszék, Sepsiszentgyörgy, 1998. 1350 MTA Művészeti gyűjtemény kát. 63. - Bártfay Lászlóné hagyatékából. 1351 MTA Művészeti gyűjtemény kát. 172. - Bártfay Lászlóné hagyatékából. 1352 Erről lásd részletesebben a 4. Politikai állásfoglalás a titkár helyzetében című fejezetben! 1353 Kisfaludy Károly, Tengeri vész (Tengeri s levegői vihar), MNG, o. v., ltsz. 3175; Kazinczy is megrendel nála egy ilyen témájú képet Vemet kompozíciója alapján, de ez nem készül el. A Szép és a Jó. Kazinczy és a művészetek, katalógus, szerk. Kovács Ida, Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest, 2010, 130. 1354 Richter Antal Fülöp, Kazinczy Ferenc arcképe, litográfia, 1828. (Az eredeti festmény lappang, a litográfia MTKCs 10606; lásd Kazlev 5623. és 4917.) 1355 Jóval később, 1859-ben, a napló időszakától elszakadva készül el Bártfay megrendelésére Jakobey Károly Kazinczy Ferenc szülőháza című festménye (MTA Művészeti gyűjtemény kát. 72.), illetve a Kazinczy Ferenc sírja című rajza. 1356 MTA Művészeti gyűjtemény, ltsz. 54.
