Kalla Zsuzsa (szerk.): Bártfay László naplói (Budapest, 2010)
„MIVÉ EGYKOR TALÁN LEHETNI ÁLMODOZTAM" A NAPLÓK ÉS BÁRTFAY - 9. Idő- és térviszonyok
9. IDŐ- ÉS TÉRVISZONYOK 661 dés is - Bártfay megszidja Lénit, lustálkodásra hajlamos nevelt lányát. A családfő - ha szükséges - már a gyors és szűk körben töltött reggeli, sőt öltözködés közben is fogad ügyfeleket.1269 A gazdasági és a jogi ügyek, a szerződések és a hivatalos levelezés java részét általában délelőtt intézi el.1270 Bártfayéknál a nap kitüntetett családi - és olykor társasági - eseménye az ebéd. A házaspár szinte mindig otthon eszik. Az egy órakor tálalt étkezésre jóformán mindig betéved egy-egy rokon vagy közeli barát, de gyakran érkeznek alkalmi vendégek is. Ilyen alkalmakkor a délutánba nyúlik a társalgás, tulajdonképpen ezeket az órákat lehetne „szalonidőszaknak” nevezni. Az árvíz utáni új lakásba készült új, tíz-tizenkét főre készíttetett asztalt általában csak 4-5-en ülik körül. Állandó vendégnek számítanak a Károlyi-alkalmazottak, illetve a Pesten tanuló, rokon fiatalok. Bejelentés nélkül érkezhet ebédre a két közeli, jó barát: Vörösmarty és Wesselényi. A rendszeresen megfordulók közt van Bajza, Szemere Pálék, Kelemen Benjámin, Wesselényi jószágigazgatója, illetve Pigay Antal, Széchenyi titkára, aztán Karácson Mihály Helytartótanácsi bizottsági ülnök és sok más értelmiségi barát: tisztviselők, gazdatisztek, papok, nevelők, orvosok és ügyvédek. Gyakran kapnak ebédmeghívást a Jozefina által a nevelőintézetekből kihozott leányok is, például a Versényiek, de sokszor egészen fiatal, gyermekkorúak is, nevelőikkel. E társas alkalmak sajátsága, hogy a vendégeket nem egyértelműen Bártfayék hívják meg, inkább azok kezdeményeznek, ők „maguk kínálkoznak”, „ajánlkoznak” előző nap vagy aznap reggel, hogy leüljenek Bártfayék asztalához. Az ebéden így megjelenők köre nyilván meglehetősen zárt lehetett. Bártfay feljegyzi például, hogy az egyik közeli ismerősük - mellesleg szerelmi vetélytársa -, noha évek óta bejáratos hozzájuk, most foglal helyet első alkalommal asztaluknál. De természetesen az is előfordul, hogy bejelentés nélkül, váratlanul „ottragadnak” néhányan ebédre: például a közös munkavégzést siettetendő a Bártfayhoz érkező vidéki Károlyi-tisztviselők. De arra is akad példa, hogy egy egész társaság ragad ott ebédre. A naplóban megemlített esetek még nem tükrözik Gyáni Gábornak a városiasodással együtt járó folyamatként leírt megfigyelését, miszerint a nyilvánosság átalakulásával, a különböző funkciójú terek megjelenésével megfigyelhető „a magán- és közélet mind határozottabb szétválása és ellentétbe kerülése. A szociabilitás a nyilvánosság számára fenntartott viselkedésből kiszorulván, egyre inkább a magánélettel, a családdal válik azonossá.”1271 A kora délután a pihenés, a feltöltődés időszaka: a kertben való levegőzéssel, sétával, újságolvasással, sakkozással telik az idő, majd 4-5 óra felé ismét sűrűsödik a vendégjárás. E többnyire előzetes bejelentés nélküli, sokszor igen rövid, máskor félnapokat igénybe vevő látogatások jellemzője, hogy - elsősorban a pestiekkel - egyheti, kétheti ciklusokban követik egymást; erre utal a „visszalátogatás” kifejezés is. Néha a látogató külön Bártfayhoz vagy csak Jozefinához jön, máskor viszont az egész család fogadja őket. Jozefina távollétében például Bártfay is fogadja felesége barátnőit. Ha egyszerre többen érkeznek vagy ha a háziak nincsenek otthon, a vendégek kerti sétával és türelmes olvasgatással töltik a várakozás idejét. Este, a színház előtti időszakban ismét megsűrűsödnek a látogatások, itt találkoznak a különböző időpontokban érkezők, aztán együtt indulnak a színházba. Az este nyolc óra körül tálalt vacsora nem hangsúlyos étkezés, ideje - szükség szerint - eltolódhat. Bártfay gyakran el is hagyja. 1269 1840. október 6. 1270 1841. június 14., 1841. szeptember 20. 1271 Gyáni, Az utca..., I.m.,24.
