Kalla Zsuzsa (szerk.): Bártfay László naplói (Budapest, 2010)
„MIVÉ EGYKOR TALÁN LEHETNI ÁLMODOZTAM" A NAPLÓK ÉS BÁRTFAY - 8. Bártfay kapcsolatrendszere
656 8. BÂRTFAY KAPCSOLATRENDSZERE vásárolhatnak - a család tartaléka, vagyona kicsi.1242 Nem rendelkeznek ingatlannal, Bártfay feleségének szerény birtokát pedig haszonbérbe adják ki. Ekkor még egy külföldi utat sem tudnának megfizetni, és Bártfaynak azt is alaposan meg kell fontolnia, mekkora összeget emészthet fel a család nyaralása. A munkásévek utáni öregkorának biztonságát a grófi szolgálatban eltöltött idő alapján majdan megállapított nyugdíjra alapozza. Ennek ellenére fizetését soha nem egészítette ki tiltott módon. Bártfay nagyon is büszke megvesztegethetetlenségére, s nem fogad el semmilyen személyes viszonzást, „ajándékot”, pénzt az üzletfelektől vagy a Károlyi-alkalmazottaktól, legfeljebb - hosszú unszolásra - valami szimbolikus csekélységeket.1243 A naplóban szereplő hitelügyletek - például a pesti piaristákkal kötöttek, akik mint Károlyi György egykori nevelői gyakori hitelezői a grófnak - általában egy konkrét összeg (több százezer pengő) felajánlásával indulnak, s ezután kezdődik az alkudozás a feltételekről. Ugyanakkor azonban Károlyi is kölcsönöz pénzt, s ennek meg a kamatoknak a visszaszerzése sokszor nagyon nehezen, és csak többszöri sürgetésre sikerül. Egészen másképp zajlanak a baráti kölcsönzések. Károlyi György testvéreivel, Széchenyivel, Wesselényivel, Bártfayék ismerőseivel zajlanak ilyen tranzakciók. Ezekben az esetekben kamatról vagy biztosítékokról nem esik szó. Apró, baráti szívesség és segítségnyújtás gyakran fordult elő a házban, a napló visszatérő fordulata, hogy valaki - a legkülönbözőbb társadalmi állású személyek - például az otthonától távol, megszorul s Bártfay átmenetileg kisegíti.1244 8.4.3. A TÁRSADALMI CSOPORTOK KÖZÖTTI KAPCSOLAT A birtokok terményeinek felvásárlói, a városban lakó vagy a pesti vásárokra érkező kereskedők és a Károlyi György haszonbérlői közt sok német identitású, görögkeleti vagy zsidó vallású akad.1245 A gazdag nagykereskedőkkel szinte bizonyosan németül folynak a tárgyalások, a kemény és kíméletlen alkudozások (néhány alkalommal a feleségek járnak el a család ügyeiben). Tóth Árpád észrevételeit és elemzését a keresztény és zsidó üzleti kapcsolatokról1246 Bártfay naplója több helyen alátámasztja. Ez a forrás is arról tanúskodik, hogy a „keresztény polgárok zsidókra bízták pénzük forgatását”,1247 és hogy közös erővel fektetnek be az infrastrukturális és ipari vállalkozásokba, továbbá hogy kisebb csoportjaikat már az 1830-as évek közepén befogadja a magyar felsőosztály. „Hertzfelder zsidó egész 6ig elkínzott észrevételeivel ’s kifogásaival az élet eladás’ tárgyában, miket a’ Contractusba lehetségig beleigazítgattam.”1248 - „Á gabonakereskedő zsidók rohantak rám mindjárt ebéd után. Félig-meddig megalkudván velők, jelentém a’ Grófnak.”1249 1242 1 840. február 4. 1243 1840. január 7., 1841. november 22., 1838. november 13., 1839. március 16. 1244 1 838. október 28., 1841. június 16. 1245 Ehhez lásd Bácskai Vera, A pesti zsidóság a 19. század első felében, Budapesti Negyed (1995), 8. sz., nyár, 5-21. 1246 A Pesti Kereskedő Casinóról lásd Tóth, Önszervező..., I. m., 155-160; Michael K. Silber, A zsidók társadalmi befogadása Magyarországon a reformkorban. A „kaszinók", Századok 1992/1,113-141. 1247 Tóth, Önszervező..., I. m., 157. 1248 1 838. június 30. - Hasonló még: 1839. július 11., 1839. július 19. 1249 1 840. december 27.
