Kalla Zsuzsa (szerk.): Bártfay László naplói (Budapest, 2010)
„MIVÉ EGYKOR TALÁN LEHETNI ÁLMODOZTAM" A NAPLÓK ÉS BÁRTFAY - 8. Bártfay kapcsolatrendszere
654 8. BÁRTFAY KAPCSOLATRENDSZERE egész életemet! Minden álom és illúzió oda! Ó, be fáj! - Csak az álomban az eszményiben lelhető boldogság! Fölfedezem, hogy semmit se tudok, s a legtöbb dolgot ostobábban és együgyűbben intézem, mint más emberek. Gyapjúmat példának okáért 1837-ben legeslegutolsónak adom el - következésképpen rosszul. 1838-ban legelsőnek - megint csak rosszul. E két esztendőben ez összesen 8-9 ezer különbséget tesz ki nekem.”1234 8.4.1. A SZERZŐDÉSKÖTÉS MENETE A Bártfay-naplóból jól rekonstruálható a kereskedők és a Károlyi-ház vezetése közötti megállapodások általános menete: az eladó és a vevő először szóbeli megállapodást köt, amelynek felbontása, az adott szó visszavétele már kínosnak számít. Ezután a kereskedő foglalót ad, majd közösen megtekintik az árut, többnyire az ún. köztelken, azon az Üllői úti területen, amit az Országos Magyar Gazdasági Egyesület Károlyi Györgytől vásárolt meg. Az elnevezés Széchenyi javaslatára honosodott meg, és kifejezetten a nagybani terménykereskedelem mintaáruinak bemutatására szolgált. Az alkufolyamat szokásos lefolyása szerint Bártfay tárgyalta meg és készítette elő a tranzakciót, de minden fázist a grófnak személyesen jóvá kellett előbb hagynia, illetve vita esetén a jelenlétében született meg a végső döntés. Kettejük szoros együttműködése nyomán jött tehát létre a szerződés, aminek jogi formulába öntése és iktatása szintén Bártfay dolga. A titkárnak mindig személyesen kellett részt vennie az áru átadásán, és ügyelnie a termények megfelelő minőségére, ellenőriznie, hogy valóban az előzetes mintának megfelelő gyapjút, repcét szállították-e le. Károlyi és Bártfay szinte egyenrangú munkatársakként dolgoznak, persze pontosan behatárolt szerepkörökkel, s Bártfay szinte a sajátjaként kezeli a gróf üzleteit. így ha a másik fél valami miatt visszalépett a szerződéstől, Bártfay ezt nem véletlennek vagy az üzleti élet forgandóságának könyveli el, hanem sokkal inkább a saját kudarcának érzi, „kellemetlenség a gróffal” - írja ilyen esetekben a naplójába. Ezt az eseménysort jól példázza Bártfaynak az alábbi, a levelezését és a naplóját párhuzamba állító két szövege. „Az alföldi gyapjú tegnap előtt érkezett be és jelenlétemben a Vevőnek általadatott. A mosás valóban szép és jó, ’s azzal Figdor [Zsigmond gyapjúkereskedő] szó nélkül megelégszik, mert meg is elégedhetik; azonban a’ mennyiségben itt is kevesebbség mutatkozott minden zsáknál, a mi e’ szörnyű szárazság mellett nem csu- dálható. Igyekszem a’ dolgot úgy egyenlíteni ki, hogy minden zsák után egy forintot engedünk. Ő ugyan 5/4 mert a’ diameter akként mutatkozik (- a’ NKárolyinál, mint Nagyságod emlékezni méltóztatik, 2 font engedtetett -) hiszem azonban hogy egy fontban is végre megegyezhetünk, csak a gyapjúnak hátralévő része jöjjön be: mert az Alföldiek nem tudtak annyi fuvarost kapni, hogy az egész lenyirt gyapjút egyszerre felküldhették volna. A’ hátramaradott mintegy 45 mázsa, úgy írja Olsavszky [orosházi tiszttartó], maholnap itt lesz; ugyanazért Szilvásy nevű írnokot, ki az első csapat-gyapjúval jött, ezen egypár napra itt tartom, különben is holmi vasnemüeket és papirost ’sat. kell összevásár- lani, mit az alatt elvégezhet.”1235 - ,.18d: csütörtök. - Az éjjel megjött a’ Gróf Nagykárolyból. 8 óra után szólottám Ö N[agysá]gával. 9 órakor kimentem az új épülethez Figdornak 1234 Széchényi 1838. február 11-i bejegyzése. Viszota, Gr. Széchenyi..., I. m., 154. Bártfay László levele Károlyi Györgynek, 1839. augusztus 1., MÓL 1235
