Kalla Zsuzsa (szerk.): Bártfay László naplói (Budapest, 2010)
„MIVÉ EGYKOR TALÁN LEHETNI ÁLMODOZTAM" A NAPLÓK ÉS BÁRTFAY - 8. Bártfay kapcsolatrendszere
8. BÁRTFAY KAPCSOLATRENDSZERE 651 sére nincs remény. Wesselényi például Bártfayt kéri, hogy szerezze meg Kölcsey naplóját, noha az közben már a kiadóhoz került: „Kérlek járj végire: Meg kapta e már a’ tud. társaság Kendétől a Kölcsey kéziratait, - ha meg köztük van e »Orsz[ág]gyűlési Naplója«, ha pejdig] nem kapta még meg, minő lépések tétettek e’ tárgyban.”1211 8.3.3. VÖRÖSMARTY Az irodalmi közélet szereplői közül Bártfaynak Vörösmarty az egyetlen, igazi, közvetlen barátja,1212 asztalának gyakori vendége, bejelentés nélküli állandó látogatója. Kettejük holdfényes sétáiról, közös pipázásaikról, kirándulásaikról, közösen ünnepelt születés- és névnapokról számos alkalommal emlékezik meg a napló.1213 A napló legérdekesebb bejegyzéseiben Vörösmarty készülő műveit olvassa fel Bártfaynak, például A Guttenberg-albumba című versét, a Liszthez írt ódáját1214 s elsősorban drámáit és drámafordításait. „Betértem Vörösmartyhoz, kit magányosan találtam írva. Kérdé, haliám e Liszthez írt versét, mert már kész; de én azt hallottam még mult vasárnapon.”1215 - „Ezekkel Vörösmartyhoz menék közlés végett ’s ott valék lig. Egyet-mást átnéztünk; ő aztán Jjulius], Caesar fordításából olvasott nekem helyeket.”1216 - „Az ég estve csillagos. Vörösmarty legújabb verseit olvasá föl előttem. A’ Guttenbergre ’s Wjaltherr], Gizela emlékkönyvébe1217 készült nagyon szép. Elmondám neki, mikép Szemere is e’ napokban, színházban említé, hogy Dö[brentey]..re nem epigrammát, hanem úgymond pur gomát csinált, melly, ha jól jegyzém meg, igy hangzik: Érdemeid nagyon tudvák: beszéd gyomok és szó dudvák. Vförösmarty]. jót nevetett rajta.”1218 Különös az idézett jelenet hangulata: az emelkedett versekhez Bártfay minden átmenet nélkül egy szóviccet kapcsol. Közvetlenség, folyamatos párbeszéd jellemzi kettejük viszonyát, s barátságuk elbírta még az ugratást is. Bártfay jól ismeri barátja munkáit; egyik naplójegyzésében például talán egy Vörös- marty-motívum jelenik meg: 1841-ben a koncertező Lisztet Bártfay a következő fordulattal jellemzi: ,,a’ tökélynek gyümölcsteli tündérfája”1219 (pontosan egy évtizeddel a Csongor és Tünde megjelenése után). Sok bejegyzés utal közös munkáikra. Vörösmarty munkáinak kiadását például Bártfay pontos és gyors korrektúrája segíti.1220 Együtt dolgoznak az Akadémia, a Kisfaludy Társaság ügyein. „5 óra tájban Helmeczyhez menék, onnan 1211 Idézi Völgyesi Orsolya, Országgyűlési napló, Universitas, Budapest, 2000, 244. 1212 Kettejük életének egy sajátos találkozási pontjáról lásd Kalla Zsuzsa, „...a mi legnagyobb érzelmeink ki vannak véve a nyelv hatalma alól” = Évek és színek. Tanulmányok Fábri Anna tiszteletére hatvanadik születésnapja alkalmából, szerk. Steinert Ágota, Kortárs, Budapest, 2005, 237-248. - Lásd ehhez: Vörösmarty Késő vágy című verse Csaba néven jelenik meg az Athenaeum 1839. január 24-i számában (103.) 1213 1838. május 13., 1841. szeptember 28. - Barátságuk kezdetéről: Bártfay László levele Wesselényi Miklóshoz, 1830. december 19. = Br. Wesselényi Miklós levelezése..., I. m., s. a. r. Pap, 242. 1214 Liszt Ferenczhez - Lásd VMÖM III, különösképpen 10-13; a vers keletkezését a kritikai kiadás Bártfay naplója alapján datálja. 1215 1840. december 10. 1216 1840. február 17. - Julius Caesar 1839. VMÖM XII, 13-136. 1217 A Guttenberg-albumba, VMÖM II, 701; W. G. emlékkönyvébe, Uo., 707. - A versek datálásának alapja a kritikai kiadásban Bártfay naplója. 1218 1839. szeptember 5. 1219 1840. január 4. 1220 1840. február 12. - Vörösmarty Mihály újabb munkái, Buda, 1840,1. Versek (Az Akadémia 200 arany különdíjjal jutalmazza.); II. Színművek. Julius Caesar. Árpád ébredése. Kincskeresők. Az áldozat. A fátyol titkai.
