Kalla Zsuzsa (szerk.): Bártfay László naplói (Budapest, 2010)
„MIVÉ EGYKOR TALÁN LEHETNI ÁLMODOZTAM" A NAPLÓK ÉS BÁRTFAY - 7. Az irodalom medialitása
636 7. AZ IRODALOM MEDIALITÁSA Döbrenteinek a Tudománytár1104 költségkivonatát, sőt vitába is száll vele a kalkulációval kapcsolatban.1105 Ugyanakkor más ügyekben is számítanak Bártfay történeti és irodalmi képzettségére. „Schedel mutatá a’ régi nyomtatott magyar könyvet (1531röl), melly a’ magy[ar], tud[ós]. Társaság’ részére szereztetett Erdélyből; a diák (latin) textus góth betűkkel van nyomtatva; a’ gy, ty, ly, ny ékezésekkel van jelölve. A’ czimlap ’s elején néhány lap hiányzik: azonban Schedel’ állítása szerint ez kipótolható, mivel a’ könyv a’ debreczeni könyvtárban is megvan, későbbi kiadásban.”1106 Nyilvánvaló, hogy az Akadémia több mint tudományos fórum, hisz ülései - ekkoriban mindenképp - a politikai közélet eseményeinek számítanak. ,,A’ magyfar], t[udós], társaság közgyűlésébe menék. A’ nagy számú gyülekezet háromszori éljennel fogadá Gr[óf], Széchenyit midőn bejött: Báró Wesselényit pedig, ki később jőve be (midőn az elnök Gr[óf], Teleki József megnyitó beszédét már olvasá) harsogó ’s szűnni alig tudó fölkialtásokkal.”1107 Bártfayra az Akadémiával kapcsolatos utolsó, szomorú feladata majd 1853-ban vár, amikor hivatalos utasításra neki kell átadni az újjászervezendő testület anyagi ügyeit az új, a hatalom számára politikailag elfogadható tisztviselőknek. „[...] végre csak rá kellett adnom szegény fejemet [bár] én határozottan ’s visszavonhatalanul minden hivataloskodásról lemondottam.”1108 7.4.2. A Kisfaludy Társaságban Bártfay másik, sok időt és energiát igénylő közéleti feladata a Kisfaludy Társaságban1109 betöltött szerepe, mely Tóth Árpád meggyőző elemzése szerint zárt, szakmai elitszervezetként működött.1110 Itt döntő szava van a pályázatok kiírásában, s témajavaslatait - mint a magyar középkori történelem szakértőjéét1111 - többször el is fogadják.1112 Vörösmarty és Toldy állásfoglalásának megjelenése után, majd a 40-es évek elején az ő véleményét is kikérik a szerzői jog szabályozásának kérdésben, 1844-ben pedig a társaság írójogi bizottságának tagja lesz.1113 1104 Az Akadémia folyóirata; 1834-1836-ban Toldy, később Csató Pál irányítja. Az 1837-től induló Értekezések köteteit Luczenbacher János, a Literatúráét Almási Balogh Pál szerkeszti. 1105 1841. július 5., 1838. augusztus 22. 1106 1839. december 22., 1840. október 30. 1107 1840. szeptember 8. 1,08 Bártfay László levele Waltherr Lászlónak, 1853. június 12. OSZK Kt., Levelestár. 1109 Kéky Lajos, A Kisfaludy-Társaság története (1836-1936), Franklin, Budapest, 1936. 1110 Tóth, Önszervező..., I. m., 175. 1111 A pályázat szövege így szól: „Készíttessék balláda következő tárgyról: Első Géza királyfi s Magyarország harmadrészének ura a nem csak birtoka s méltósága, de még élete ellen is, gonosz tanácsból, hitszegéssel törekvő Salamon királynak, bár erős hadával megronthatá, a haza nyugalmáért, s hogy polgári vér ne ontassék, a koronát s uralkodást, az önmegtagadás legszebb diadala közt oltár előtt harmadszor átengedi.” A Kisfaludy Társaság Évlapjai 1836-40,1—II, Buda, 1841. - I. Gézát (1040-1077, uraik. 1074-1077) unokatestvére, Salamon német segítséggel kiűzi, Géza Lengyelországba menekül, majd visszatérve legyőzi őt. Egyezséget kötnek, aminek értelmében a korona Salamoné marad, ők testvérével, a későbbi I. Szent Lászlóval apjuk egykori dukátusát nyerik el. Hét év közös kormányzás után azonban Géza megtámadja és a mogyoródi csatában legyőzi Salamont. Uralkodását a bizánci császár jóváhagyása támasztja alá, aki koronát küld neki, a későbbi Szent Korona alsó részét. 1112 1839. február 1. Kéky, I. m., 1838. november 25. 1113 Völgyesi, Egy siker..., I. m., 28.
