Kalla Zsuzsa (szerk.): Bártfay László naplói (Budapest, 2010)
„MIVÉ EGYKOR TALÁN LEHETNI ÁLMODOZTAM" A NAPLÓK ÉS BÁRTFAY - 7. Az irodalom medialitása
634 7. AZ IRODALOM MEDIALITÁSA úgynevezett műbírák. Kellemes hatása van rám, ’s mi kell több? ez nekem mérték. Minden mű-élmény ezen alapszik, ezen fordúl meg.”1087 1088 Vagyis a színházat Bártfay olyan lehetőségnek tekinti, ami a saját élethelyzetekre is rálátást nyithat, s felkínálja, hogy a saját történeteinket más perspektívából értékeljük újra. 7.3.5. Személyes szavazat az operaháborúban Már a Magyar Színház felavatásától élénk vita kezdődött arról, hogyan lehetne emelni a darabok minőségét s hogyan lehetne átcsábítani a német színház igényes előadásokhoz szokott közönségét. Nyilvánvaló volt, hogy ehhez radikális személyi változtatásokra és stílusváltásra is szükség van: a vándorszínészet neves énekesnői helyett már európai klasszisokat kellett szerződtetni a kor romantikus nagyoperái eljátszására, akik akár a prózai színészek gázsijának többszöröséért vállaltak egy-egy szerepet. A megoldást Scho- delné Klein Rozália kiváló énekes primadonna Pestre szerződtetése jelentette. Schodelné fényesen beváltotta a hozzáfűzött reményeket. A Normami bemutatója minden kritikus szerint új korszakot indított el:1089 „A romantika sztárkultuszával ünnepelt operadíva megkövetelte-kialakította a megfelelő színpadi keretet alakításai számára, az operamegválasztástól a Scalaból hozott szcenáriumokon át át a rendezésig és ezen belül a kórus mozgatásáig.”1090 Schodelné jelentős erőfeszítéseket tett a zenei társulat fejlesztésére, s mellé több jó énekest és zenészt is szerződtettek a társulathoz; a színészek lelkesedése pedig olyany- nyira nem lohadt, hogy még az esti előadások után is rendszeresen próbáltak. Schodelné játékstílusát és megjelenésének külsőségeit egyébként sokan bírálták; a magyar közönség például túl lengének tartotta a druida papnő öltözékét a Vesztaszüzben.1091 Bártfay minden alkalommal lelkesen írt fellépéseiről.1092 Az énekesnőnek1093 Erkel Ferenc, akivel együtt szerződtették, írja majd az 1840-ben bemutatott, nagysikerű Báthori Máriát,1094 ami verbunkos dallamok felhasználásával és olaszos áriáival csakhamar az egyik legkedveltebb opera lesz.1095 A német színház magas színvonalához szokott arisztokráciát azonban a Magyar Színház nem hódította meg. „Báthori Mária-opera a magyarban - ’élvezhetetlen’! - írja Széchenyi.1096 És valóban, a zenés darabok alatt többnyire üresen állnak a páholyok. 1087 1 838. december 8. 1088 Vincenzo Bellini (1801-1835) - Felice Romani - Szerdahelyi József, Norma, Milánó, 1831. A Pesti Német Színház 1835-ben, a Pesti Magyar Színház 1837-ben mutatta be. 1089 Bártfay látta ugyan a darabot, de nincs mondanivalója róla. 1839. április 13. - Széchenyi ugyanezt az előadást látta: „Norma magyar színházban; sokkalta rosszabb, mint a németben.” Viszota, Gr. Széchenyi..., 1. m., 792. 1090 Magyar színháztörténet, I. m., szerk. Keren yi, 142. 1091 Gasparo Spontini - Étienne Jouy - Szerdahelyi József, Vesztaszüz. A darab kapcsán merült fel elsőként az operarendezés szerzői jogi problémája. Uo., 271. - 1838. június 26. 1092 1276 jegyet adtak el és a páholyokban is sokan voltak. - 1839. december 28. 1093 Schoedelné ekkor már a magyar közélet fontos szereplője, a volt alispán és színi igazgató Nyáry Pál élettársa. Népszerű hazafias gesztusokat tett, például adománnyal segítette Ferenczy István Mátyás-emlékművének elkészültét, aki - cserébe - szép márványportrét készített róla. 1094 Erkel Ferenc - Egressy Béni, Báthory Mária, Pest, 1840. augusztus 18. Dugonics András 1794-ben megjelent színművéből készült szövegkönyvvel. 1095 1 840. szeptember 6. 1096 Oltványi, Gr. Széchenyi, I. m., 401.
