Kalla Zsuzsa (szerk.): Bártfay László naplói (Budapest, 2010)
„MIVÉ EGYKOR TALÁN LEHETNI ÁLMODOZTAM" A NAPLÓK ÉS BÁRTFAY - 7. Az irodalom medialitása
630 7. AZ IRODALOM MEDIALITÄSA Bár a művészek több megyében jelentős politikai véleményformálók is voltak, Pest ebből a szempontból különösképpen a figyelem központjában állt. A vezér vármegye intézkedéseivel példát mutatott a vidéki reformellenzéknek: felügyelte és irányította a Magyar Tudományos Akadémia és a Pesti Magyar Színház működését, valamint a helyi hírlapok és folyóiratok engedélyeztetésére is döntő befolyása volt. Jelentős eszközrendszer, hivatali apparátus állt rendelkezésére: a szolgabírák és a közmunkára (pl. színház- építésre) kirendelhető rabok csapata. Mint szervezet azonban egyre kevésbé volt képes megbirkózni a szakszerű polgári működés követelményeivel. A művészi tevékenység és annak hatalmi ellenőrzése és irányítása közti feszültség éleződése, valamint a finanszírozás megoldatlansága előbb-utóbb jogi terepre terelte az éleződő konfliktust. Mert noha a liberális vezérvármegye mindig is támogatta Vörösmartyékat a folyóirat-indításban vagy Bajzát a színházigazgatói poszt elnyerésében, a Pest képviselőiből álló választmány Bajza 1838. június elsejei távozása után - Nyáry Pál alispán vezetésével - a feudális jogszolgáltatás eszközeit alkalmazta a színház ügyeinek intézésében: például büntetéspénzt fizettetett, illetve az operát erőszakosan előtérbe helyező műsorpolitikája miatt vezető prózai színészei távoztak a társulattól. Az Athenaeum a Változások a pesti magyar színháznál1059 című, névtelen cikk-kel reagált a kialakult helyzetre. A közvélemény előtt már régóta tudott volt, hogy az igazgatóválasztmány táblabírái a színház munkatársait vármegyei alkalmazottaknak tekintik; a korabeli anekdota szerint inkább hajdúi, mint írnoki minőségben bánnak velük.1060 A konfliktusban Bártfay is érintett. Az Athenaeum ellen ugyanis 1839 januárjában - egyhangú szavazással - vallatóparancsot készülnek kiadni, azaz a nagybírák vagy ítélőmesterektől származó felszólítást küldenek, tanúként akarják bíróság elé szólítani a szerkesztőséget,1061 hogy ezzel a módszerrel megtudják a műsorpolitikát bíráló cikk szerzőjének kilétét.1062 Jogilag a „per egy úgynevezett bírói vallatóparancs látszólagos megtagadása miatti büntetés kiszabására irányult.”1063 A dolog valódi tétje valójában az, hogy tisztázza az erőviszonyokat a színházat működtető hatalmi centrum és a dramaturgiában járatos, az intézmény szellemi vezetését visszaszerezni kívánó irodalmárok között, és hogy kiderüljön, hol húzódik a sajtószabadság határa, azaz, hogyan reagál minderre a nyilvánosság. „E’ közben Schedel jött hozzám ’s jelenté, hogy Földváry Gábor által küldve Szolgabiró ’s Esküdt volt nála Mandatum Compulsoriummal az Athenaeum 7d. számában álló, a’ színházi igazgatóságot érdeklő czikkely beküldőjének kitudására, ’s hogy vallomását hit-letétel mellett vevék ki. - Meg kell vallani, ez gyönyörű példája a’ magyar szabadelműségnek, ’s még ahhoz Földvárytol. - Elmenék vele Bajzához Vörösmartyhoz, mert a’ Törvényes-Bizonyság ezekhez is készült Schedel’ állítása szerint. Szerencsére ezek nem találtattak honn, Fáy Andrásnál ebédelvén: azonban Vajdától szinte kivevék a’ vallomást és szinte esketéssel. - Bajza ’s Vörösmarty átjővén, tanácskoztak mit tegyenek, ha a’ Szolgabíró őket is megkeresné. Bajza minden esetre válaszolni kívánt Földvárynak, ’s a’ levelet, melly jól vala föltéve, el is olvasá.”1064 1059 Athenaeum 1839. január 24., 7. sz., 112. 1060 Keren Yi, A főrendi..., I. m., 137. 1061 Vallatóparancs: jogi dokumentum, aminek alapján a Királyi Tábla jurátusai vagy megyei tisztviselők végzik el a kihallgatást. Varga, 1974.226. Itt Zlinszky János segédszolgabíró és Bellagh Antal segédesküdt a kiküldöttek. 1062 Kerényi, Pest vármegye..., I. m., 283. 1063 Bajza Kálmán, Az Athenaeum-per. Az első magyar sajtóper története, Argumentum, Budapest, 1997, 10. 1064 1 839. január 28.
