Kalla Zsuzsa (szerk.): Bártfay László naplói (Budapest, 2010)
„MIVÉ EGYKOR TALÁN LEHETNI ÁLMODOZTAM" A NAPLÓK ÉS BÁRTFAY - 7. Az irodalom medialitása
7. AZ IRODALOM MEDIALITÁSA 609 tes ez a kettősség, hogy a naplóban csak ritkán van utalás rá.878 A napló bejegyzéseiből valószínűsíthető, hogy Bártfay minden valószínűség szerint rendszeresen kézbe vette az Allgemeine Zeitungot is.879 A két nyelv egyre inkább eltérő súlyú hétköznapi használata más forrásokkal ösz- szevetve is nyilvánvaló. A 1840-es évek elején a német öntudatú polgári értelmiség beolvadási készsége már igen erős, s egyre kevésbé illik németül megszólalni: „a polgár legfeljebb házi használatra őrzi meg a nyelvét, egyébként az uralkodó tónushoz alkalmazkodik, ha néha nehezére esik is.”880 Az arisztokrata körök bizalmas nyelve azonban továbbra is a német vagy a francia maradt. Ennek ellenére Széchenyi megdöbbent azon, hogy Károlyi Györgyné, aki nyilvános fogadásain csak magyar társalgást engedélyez, saját gyermekével németül beszél.881 Ennek a kettősségnek a naplóbeli nyoma, hogy a Bártfaytól rendelt, a Károlyi-gyermekek által bemutatandó színdarab német nyelvű.882 Károlyiné ebben az időszakban többször fellép a Teleki Lászlóék szervezte műkedvelő arisztokraták magyar, francia és német nyelvű előadásain az Angol királyné nevű fogadó termeiben.883 A német nyelvű polgárság megmagyarosodásának érdekes alakja volt Steinacker Gusztáv884 pedagógiai író, aki családjával együtt Bártfayék közeli barátja. Ő, az Übertragungen. Virágfüzér az újabb magyar lyrai költészet mezejéről című, 1840-es versgyűjtemény fordítója. Műveinek kiadását Bártfay baráti szívességként közvetíti. A leányiskolák számára készült német nyelvtanában a példamondatokban a magyar és a német haza- fiság és kultúra együtt szerepel a morális tanulságokkal: „Kisfaludy Károly és Kölcsey Ferencz Magyarország legjelesebb költői közé tartoznak.” - „Schiller Fridrik, Göthe Farkas, Wieland Márton és Herder Godofréd, Németország leghíresebb költői, Weimárban 878 1838. augusztus 31., 1838. július 9., 1838. július 22., 1839. augusztus 7., 1840. július 1„ 1841. április 12. 879 1 840. december 17. - Az Allgemeine Zeitungnak ekkor 4500 előfizetője van a Habsburg-monarchia területén. Ez a belföldi lapok előfizetőinek kétszerese. Szellemi irányítója Metternich bizalmasa, Friedrich Gentz. Bár a lap független, a nagyszámú előfizető és a kiadó más sajtótermékeinek eltiltása révén Bécs erős nyomást gyakorolhatott rá. Időről időre azonban más hirforrâşokat is igénybe vesz a szerkesztőség, például Pulszky Ferenc is tudósítója volt. Kossuth Lajos iratai..., I. m., 75. 880 Ismeretlen leveléből idézi Pukánszky Béla, Német polgárság magyar földön, Lucidus, Budapest, 2000, (első kiadás: Franklin, 1940), 42. 881 Gr. Széchenyi István naplói, V, I. m., 252. 882 Ugyanakkor a grófné szorgalmasan tanul magyarul, 1841-ben nyelvmestert is fogad. Velkey, I. m., 80. - 1841. március 31. 883 Regélő 1841. március 28., 1841. április 4. Lásd Kerényi Ferenc, A főrendi ellenzék műkedvelő színjátékai 1841-ben, ItK 1976, 87-90. 884 Steinacker Gusztáv evangélikus lelkész, Bécsben született, apja kereskedő, anyja Katharina Malvieux, Bécs- ben és Pesten élő hugenotta család leszármazottja. Gyermekkorában a szülők Pestre költöznek, bécsi és hallei teológiai tanulmányok után TiszafoíFon nevelő a Bánífy-családnál. Felesége Wester Aurélia (a naplóban Steinacker Aurélia), a debreceni református leányintézet igazgatója. 1839-ben születik meg fia, a magyar- országi németség összefogására törekvő nemzetiségi politikus, Edmund. Később Gölnicbányán lelkész, 1842-ben itt írja meg latin önéletrajzát. Már ekkor németül versel. Később Triesztben, majd Weimarban, Buttelstedtben lesz lelkész. Hányatott pályáját liberális nézeteinek és tevékenységének - például antialkoholista kampányának - köszönhette. Igyekezett a magyar irodalmat megismertetni német nyelven, előadásokat tartott és magyar versek gyűjteményét adta ki németül. Steinacker Gusztávra lásd: Gerhardt Péter, Asszimiláció és disszimiláció az önéletleírásban. Fest Imre és Edmund Steinacker esete, Aetas 2008/3, 34-37. - Művei: Steinacker Gusztáv, Herzensklänge. Ausgewählte Dichtungen von G. Treumund, Leipzig, 1845. - A naplóban szóba jöhető műveiről lásd részletesebben 11. Női életpályák (1.): a feleség és a hajadon lány című fejezetben (11.3.1. A pesti leánynevelőben és Bártfayéknál). - 1840. február 17., 1840. február 18., 1840. március 14., 1840. március 20.
