Kalla Zsuzsa (szerk.): Bártfay László naplói (Budapest, 2010)
„MIVÉ EGYKOR TALÁN LEHETNI ÁLMODOZTAM" A NAPLÓK ÉS BÁRTFAY - 6. Az 1839/40-es országgyűléstől a Kelet Népe-vitáig (1839. június - 1841. december)
6. AZ 1839/40-ES ORSZÁGGYŰLÉSTŐL A KELET NÉPE-VITÁIG... 601 Mátyás-szobrának ügye) vitába is száll. írása az arisztokrácia megmagyarosodásáról, a józan haladás, a korszellem, a nemzeti elkötelezettség elfogadásáról szól, s Kossuth február 17-i Hivatás című vezércikkéből választott mottót: „Ha van a nemzetnek rendeltetése - van pedig - az bizonyára teljesülni fog velők és általok, ha nekik tetszik; nélkölök, sőt ellenök, ha kell.”820 Erre reagál Kossuth Lajos Hírlapkor című vezércikke augusztus 18-án. Fáy írását 1842-ben bővített kiadásban jelenteti meg, s főként a sajtószabadságot, a hírlapok célját illető megjegyzésekre válaszol. 6.3.4. Eötvös József röpirata (1841. augusztus) Eötvös már március elején, levélben rögzíti álláspontját a Széchenyinek írott levelében: „Ahol jártam mindenütt, s mindazoknál, kikkel e tárgy iránt szóltam, a Hírlap köztetszést nyert, hogy - kivéve természetesen a haladás megrögzött elleneit - nem találtam csak egyet sem, ki e részben veled egyet értene, sőt, ha azon aggodalmakat, melyeket e lap némelyekben gerjeszte, közöltem is, mást felelne, minthogy egyáltaljában bennök osztozni nem lehet. Én a P. Hírlap ellen való fellépésedet oly dolognak tartom, mely minden most történhetők között a legkárosabb.. .”821 Eötvös súlyos következményeket, többek közt a főrendi ellenzék kettészakadását és Széchenyi elszigetelődését jósolja a lap miatt. Ugyanakkor Szalayhoz írott levelén keresztül megüzeni Kossuthnak, hogy „jobban tenné, ha előadásait néha mérsékelné [...], nem ártana, ha néha mágnási oppositiónk egyes tagjai melleslegesen említve, dicséret által oda édesíttetnének, hol meggyőződés őket soha megtartani nem fogja.”822 Eötvös véleménye többé-kevésbé nyilvánosságra került, Kossuth pedig részben megfogadta tanácsát, Széchenyit azonban nem sikerült visszatartania a publikálástól. Röpirata, A Kelet Népe és a Pesti Hírlap augusztus 31-én jelent meg és szeptember elejére már száz példányban el is kelt.823 Bártfay már egy nappal korábban hozzájutott és barátjával azon nyomban együtt kezdik olvasni: „Egyet-mást végezvén Szemere P[ál]. jött hozzám, Eötvös Pepi Báró füzetét hozván Gr[óf]. Széchenyi ellen, ’s Kossuth mellett; azonnal olvasásához fogtunk. Szemere itt ebédelt. Délután ismét olvastunk közel 7ig, közben észrevételeinket elmondva.”824 Az írás stílusa higgadtan érvelő, logikus; írója a pártatlan bíró szerepében igyekszik fellépni. Érdekes, hogy megítélésében jelentős nézetkülönbség van Károlyi és Bártfay között. „Olvastam B[áró], Eötvös füzetét. Hozzám jővén a’ Gróf, volt alkalom erről is szólani. Csodálkozott, hogy nem tartom egészen jónak. Véleményem felőle az: hogy keveset bizonyít, mivel mindent akar Gr[óf]. Széchenyi ellen ’s a’ pesti hírlap mellett bizonyítani.”825 Eötvös, úgy értékeli, Széchenyi aggodalmai túlzottak, mivel az újság éles, provokatív hangneme önmagában nem jelenthet reális politikai veszélyt: „Azon haza, melyet egyetlenegy hírlapnak nem elvei, nem vétkes iránya, hanem egyedül elhibázott modorja sírba dönthet, azon nemzet, melynek vékony fonalon függő létét egy journalistának keze kettészakaszthatja, már nem él; s magyar hazánk, 820 Ferenczi, Gr. Széchenyi..., I. m., 27. 821 Uo., 20-21. 822 Uo., 22-23. 823 Uo., 73. 824 1 841. augusztus 30. 825 1 841. augusztus 31.
