Kalla Zsuzsa (szerk.): Bártfay László naplói (Budapest, 2010)
„MIVÉ EGYKOR TALÁN LEHETNI ÁLMODOZTAM" A NAPLÓK ÉS BÁRTFAY - 6. Az 1839/40-es országgyűléstől a Kelet Népe-vitáig (1839. június - 1841. december)
598 6. AZ 1839/40-ES ORSZÁGGYŰLÉSTŐL A KELET NÉPE-VITÁIG... lapját, számára a beköszöntő meggyőző lehetett, s a jogszerűség, a törvényesség, a vitakultúra fejlesztésének ígéretét hordozta: „szennyes érdekek vezetni soha nem fognak, meggyőződésünk nem lesz eladó [...] észnek és okoknak mindig hódolunk, de más semmi. . .”790 Az örömbe azonban hamarosan üröm vegyül; Bártfay számára kellemetlen momentummal. Az újság január 20-i száma - az új váltótörvényszék felállítását ünnepelve - megtámadja az Akadémia pénztári gyakorlatát, a szokásos vasárnapi fizetőnapot: „Adatok a váltótörvényszék eredményeihez. A’ váltótörvényszéki gyakorlat lassankint életbe lép, már is történt néhány óvás a’ törvényszéki jegyzők előtt, ’s nevezetes, hogy a a’[!] legelső óvások egyike a m. academia ellen intézteték. A dolgot azonban nem rendetlenség vagy tehetetlenség, hanem kicsinyded ószerűség okozá. A kérdéses váltót az academia titokno- ka elfogadá; fizetésül folyó hó 15-e volt kitűzve, mit azonban a’ pénztárnok azon nyilatkozással halasztott-el, hogy ő csak vasárnapokon szokott bizonyos órákban fizetni. Innen természetesen óvás következet. Hiában uraim az eddigi mindenféle »szoktam«-októl ezentúl el kell szokni, mert a váltótörvény a’ mi kedvünkért nem szokott szokáskákhoz szokni.”791 Bártfay azonnal intézkedik, felkeresi a titoknokot és a pénztárnokot - híven ahhoz, hogy évek óta gondos és vasárnapjait sem kímélő pénztári ellenőr és a váltójog elkötelezett támogatója.792 Kossuth válaszol a cikket kifogásoló levélre - Bártfay természetesen nyilvános tisztázásra kerül, és elviszi Kossuth-hoz. A közlésre nem kerül sor, mert megjelenik a kért helyreigazítás: „Váltótörvény eredményeihez. Előbbi számunkban közlöttük a. m. academia elleni váltóóvást. Kötelességünkben áll világosítólag megjegyezni: hogy a kérdéses váltó, nem az academia rendes pénztárnokának Helmeczy Mihály urnák volt fizetés végett előterjesztve, következőleg az egész dolog nem őt illeti, nem vele történt.”793 A lap kezdettől megosztja a közvéleményt, ahogy ezt Deák 1841. március 4-én Wesselényi számára összefoglalja: „hatása nagy, de a vélemények eránta annyira megosztvák, hogy az ember bámúl rajta, miképpen lehet ugyanazon dolgot oly sokféle s oly igen különböző szempontból tekinteni. Különbözők pedig a vélemények nem a pártok színei szerint, hanem ezek a színek igen kevertek, oly annyira, hogy rajtok eligazulni alig lehet. [...] Majd ha a javítások fölött részletes fejtegetésekbe ereszkedik, ha nemcsak arról szól: hogy ez és amaz nálunk nem jól van, hanem arról is: hogy ezt és amazt gyakorlatilag is miképpen kellene javítani és pótolni [...] akkor lesz ezen lap még igazán hasznos és nagy hatású.” Az újsággal szemben ráadásul gyanút kelt, hogy a cenzúra mintha enyhébben bánna vele, így többekben felmerül az a feltételezés, hogy a roppant népszerű Kossuthot a hatóságok ezzel az eszközzel akarták megnyerni.794 6.3.2. A Kelet Népe keletkezése és megielenése (1841. február-június) Széchenyi kezdettől ellenérzéssel figyeli Kossuth szerkesztői munkáját. „Megjelenik a Pesti Hírlap - ma első ízben. - Hol vannak a következések!”795 Titkosrendőrségi jegy790 Pesti Hírlap 1841. január 2., 1. sz., 1. - 1841. január 5. 791 Pesti Hírlap 1841. január 20., 6. sz., 44. 792 Erre lásd részletesebben a 4.1. Átjárók a politikai táborok között című fejezetben; 1841. január 22. és 1841. január 23. 793 Pesti Hírlap 1841. január 23., 7. sz., 52. 794 Ferenczi, Gr. Széchenyi..., I. m., 24-25. 795 Viszota, Gr. Széchenyi..., I. m., 435,1841. január 3.
