Kalla Zsuzsa (szerk.): Bártfay László naplói (Budapest, 2010)
„MIVÉ EGYKOR TALÁN LEHETNI ÁLMODOZTAM" A NAPLÓK ÉS BÁRTFAY - 6. Az 1839/40-es országgyűléstől a Kelet Népe-vitáig (1839. június - 1841. december)
594 6. AZ 1839/40-ES ORSZÁGGYŰLÉSTŐL A KELET NÉPEVITÁIG... Istenhez így imádkozhattak: »édes Atyánk, ki a mennyben vagy«, úgy a közös hazáról mindnyájan elmondhassák: »édes Anyánk, ki a földön vagy«.”761 Bártfay idevonatkozó naplóbejegyzése száraz tényközlésekre szorítkozik, nem utal a gyűlés szélsőséges, zaklatott hangulatára, csupán a szónokok kiváló teljesítményére: „Kedden, szerdán a’ Vármegye Gyűlésein valék, és ma is egész délutáni 3 óráig, mert a’ vegyesházasságok’ tárgyában panasz fordulván elő a’ pesti Ferencz- és Terézia városi plebanusok ellen, nagy vitákra nyújtott alkalmat. Sokan a’ megyei táblabirák közűi igen jelesen szólották: de legjobban Szentkirályi Moritz és Kossuth Lajos.”762 Ezt követően november elején - hosszú római tárgyalások után - királyi jóváhagyással hirdették ki azt a vatikáni utasítást, amelyet négy egyházmegye főpapja körlevélben erősített meg. Ez „passiv assintentiát” engedélyezett, vagyis a vegyesházasságok egyházi áldás nélküli, de katolikus plébános előtti tudomásulvételét.763 Pest vármegye közgyűlése november 19-én tárgyalta a kérdést.764 November 25-én újabb közgyűlési vita erősítette meg az augusztusi határozatot. Kossuth ekkor szánja el magát, hogy házasságot kössön egy katolikus hajadonnal. Bár a protestánsok sérelmi ügyében folytatott politikai tevékenysége, valamint az, hogy olyan vádakkal illette a katolikus egyházat, miszerint kétségbe vonható lenne annak a nemzeti ügyek iránti elkötelezettsége, Kossuthot óvatosságra inthették volna, de ő valószínűleg mégsem várt rosszindulatot vagy bármiféle retorziót a saját ügyében. Mégis, mint azt a megye kisgyűlésén tett panasza rögzíti, a már korábban is hasonló vád alá került Feichtinger plébános elutasította Kossuth azon kérését, hogy vízkereszt előtt templomban vagy a menyasszony házánál történjen meg az esküvője Meszlényi Terézzel. A végül 1841. január 9-én, este fél hétkor lezajlott egybekelésre a parókia egyik oldalszobájában - vélhetően felsőbb utasításra szertartás és áldás, egyetlen ima elmondása nélkül, „ünnepélytelen egykedvű hanyagsággal”765 került sor. Kossuth tanúi a vegyesházasságok ügyében nyíltan állást foglaló liberális ellenzéki személyiségek: Fáy András, Ráday Gedeon gróf, Szentkirályi Móricz, Szombathelyi Antal.766 6.2.1. Bártfay álláspontja A vegyesházasságok kérdésének szabályozása megosztotta a közvéleményt és a modern polgári jogrendszer számos alapvető kérdését hozta felszínre: az állam központi szerepét és a magánélet kívánatos határainak kijelölését. Az ügyben jókora sajtópolémia bontakozott ki és számos röpirat jelent meg.767 A napló tárgyilagos bejegyzései között alig-alig akad olyan, amely jelezné, hogy Bártfay számára ez az ügy személyes fontossággal bírt. Csupán következtethetünk rá abból, hogy mindenáron szeretne részt 761 A beszédet közli uo.} 651-653. 762 1840. augusztus 27. 763 Fazekas Csaba, /. m., 81-83. 764 Azonban mivel egy korábbi, más megyének küldött határozatuk „elveszett” a postán (az ellenzék gyanúja szerint a kormányszervek aktív közreműködésével), a vita főleg a magánlevelezés megsértése körül forgott. Lásd Kossuth Lajos..., I. m., 660-661. - 1840. november 19. 765 Uo., 665; Fazekas Csaba, /. m., 83-86. 766 1841. január 9. 767 Fazekas Csaba, I. m., 92-94.
