Kalla Zsuzsa (szerk.): Bártfay László naplói (Budapest, 2010)
„MIVÉ EGYKOR TALÁN LEHETNI ÁLMODOZTAM" A NAPLÓK ÉS BÁRTFAY - 6. Az 1839/40-es országgyűléstől a Kelet Népe-vitáig (1839. június - 1841. december)
590 6. AZ 1839/40-ES ORSZÁGGYŰLÉSTŐL A KELET NÉPEVITÁIG... „közelítésre”, értelmes kompromisszumokra és rendíthetetlenségre. Nem szabad megijedni, bár „tanácskozásaink folyvást ostromi állapotban vannak..és „... én félek, sőt erősen hiszem, hogy gátló rendeletek alatt más, keményebb, nagyon is anyagi, nagyon is kényszerítő eszközöket értett a kormány.” A beszéd vége határozottan figyelmezteti a főrendi házat: vigyázat, a bizalmat „egy-két vigasztaló szó helyre nem állítja, ehhez idő kell, és tettek, nyíltszivűség és szeretet és türedelem.” Majd a szélesebb közönséghez fordul, joggal bízva abban, hogy sokakhoz eljut a liberális reformértelmiség credója: „...Európa csak alig tudja létezésünket [...] Ausztria termékeny, de míveletlen kolóniájának tekint a külföld. Jelenünk nem fényes, s nem annyira boldogító, hogy e részben más nemzetekkel vetélkedhetnénk. S jövendőnk Isten kezében vagyon, de hogy fényes kilátásokat ígérne, azt elhinni csakugyan optimizmus kell... És mégis van az embernek kebelében egy tiszta forró érzés, mely mindezen segítségek nélkül buzgón ragaszkodik a hazához, s nem tartom jó embernek, nem tartom magyarnak, ki e szegény, ki e nyomorult szegény, szenvedő hazát jobban nem szereti, mint akármely fényes országát Európának.”734 Bártfay és Szemere közösen olvassák ezt a beszédet. „[...] sok gyönyörűséggel hallgatám.” Az Alsótáblán ekkorra már nincs többsége annak a javaslatnak, hogy a szólásszabadságot elsődleges sérelemként csatolják a felirathoz. A többség békét akar, ami tükrözi a megyékben kialakult közhangulatot is.735 6.I.4. KÖVETVÁLASZTÁS 1839 ŐSZÉN Bártfay naplójában érzékletes jelenetezéssel, kritikus hangon ír azokról a követválasztási „komédiákról”, amelyeknek közvetlen szemtanúja lehetett: tolongás, lárma, hangzavar, közönséges kifejezések, tettlegesség, becsületsértő vádaskodások, szavazatvásárlás jellemzi a Pest megyei közgyűléseket.736 A ránk maradt beszédek szenvedélyes pátosza és Bártfay gyakorlatias beszámolói a reformkori politikai küzdelmek más és más oldalaira világítanak rá.737 A lemondott Ráday Gedeon helyére Pest megye szeptember 24-én választott követet. Eredetileg az ellenzéki Nyáry Pált és Bezerédj Istvánt emlegetik esélyesként. Végül Dubraviczky Simont738 választották meg,739 akit így jellemeznek egy titkosrendőrségi jelentésben: negyvenéves, evangélikus, tehetséges, jó szónok, de nem művelt, „übrigens ohne Vermögen, und im Rufe eines gutmütigen aber unbeständigen mehr konstitutionellen Charakters”.740 Az ügyvéd Dubraviczky már korábban is követ volt az 1830-as, az 1832/36-os országgyűlésen. Az ő javaslata a nemesség anyagi áldozatából felállítandó 734 Deák Ferenc, Országgyűlési beszéd a sérelmek orvoslásának elsőségéről, Pozsony, 1839. augusztus 14. = Deák Ferenc, Válogatott politikai írások és beszédek, I., s. a. r. Molnár András, Osiris, Budapest, 2001, 210-221. 735 Erdmann, Országgyűlési..., I. m., 70-77. - 1839. augusztus 28. 736 1 839. szeptember 24., 1839. november 12. 737 1839. november 12. 738 Dubraviczky Simon (1791-1849) 1845-től a Helytartótanács tanácsosa, 1848-ban az Igazságügyminisztérium osztályfőnöke, 1849 elején a Windischgrátz által felállított ideiglenes központi közigazgatási kormányszerv közoktatási osztályát vezeti. Lásd Benkő Imre, A Dubraviczai Dubraviczky-család története, II., Budapest, 1914,17-21. 739 Erdmann, Országgyűlési..., I. m., 76. 740 Völgyesi, Pest megye..., I. m., 29.
