Kalla Zsuzsa (szerk.): Bártfay László naplói (Budapest, 2010)

„MIVÉ EGYKOR TALÁN LEHETNI ÁLMODOZTAM" A NAPLÓK ÉS BÁRTFAY - 5. Wesselényi Miklós pere a naplóban (1838. január - 1839. február)

572 5. WESSELÉNYI MIKLÓS PERE A NAPLÓBAN (1838. JANUÁR - 1839. FEBRUÁR) zati struktúrában, válaszul az ország forrongó, izgatott, felemás hangulatára.613 A me­gyékben a kinevezett főispánok sorra vesztik el tekintélyüket, s lemondatják hivataláról a liberális ellenzék elleni hadjáratban szerepet vállaló Pálffy Fidél kancellárt.614 A rendi ellenzéki múlttal rendelkező és így bizonyos megbecsülésnek örvendő Szerencsy Istvánt a hűtlenségi perekben súlyosan kompromittálódott Somssich Pongrác helyébe személy- nőkké nevezik ki. A napló megemlékezik a személynöki beiktatási ünnepségéről.615 Bártfay szkeptikus bejegyzésével egybecseng Deák ekkori helyzetértékelése: az ország- gyűlés eredménye nem a kormányzati adminisztrációban végrehajtott cseréken fog múlni, hanem azon, hogy kik lesznek a megyei követek és milyenek lesznek a követuta­sítások.616 1838. december 19-én a Királyi Tábla meghozta a második határozatát Kossuth peré­ben. Január elején aztán maga a vádlott folyamodik - még ügyvédje, Benyovszky Péter replikatervezetének megismerése előtt - az ún. revocatióhoz (azaz az ügyvédszó vissza­vonásához).617 A naplóban a két perrel kapcsolatos információk összefonódnak, nyilván a közös ügyvéd személye miatt is: „[...] összejövék Benyovszky Péterrel, ki némelly kö­rülményeket mondott a’ Kossuth pőre’ állapotjárol, úgy Wesselényi), tanúinak hitele­sítésekor történt Protestatióról, melly részben sem az ítélőmester, GJosztonyi], M[iklósj. sem a’ Fiscus nem bizonysának, úgymond, olly bánásmódot, mint kellett volna.”618 5.8. A VÉDELEM BENYÚJTÁSA, A PER A KIRÁLYI TÁBLÁN (1839. JANUÁR 14. - FEBRUÁR 1.) Wesselényi védőiratát, vagyis az ún. derekas védelmét - mely az ellenzék 1834 óta folyta­tott harcának legjelentősebb közjogi dokumentuma619 - 1839. január 14-én nyújtják be.620 Wesselényi a korábbi érvek mellett leszögezi, hogy a per során szándékos időhúzás, sza­bálytalanságok és jogsértések is történtek. Valamint, hogy ügyében az Alsótábla az ille­tékes, ahol már tárgyalták az ügyét, így tehát az nem tartozik a Királyi Tábla ítélkezése alá, ráadásul a négy éve folyó eljárás aláásta egészségét és vaksággal fenyegeti. Az előző év januárja óta számos ügyvéd - és részben az időközben elhunyt Kölcsey - közreműködésével elkészített periratról Wesselényi kikérte jogvégzett, bizalmas barátai - így Bártfay - véleményét is.621 Bártfay számára a szöveg valamiféle személyes jellentőséget kap, s jóval az események lezárulása után, Wesselényi gráffenbergi tartózko­613 Erdmann, 2004, szerk. Erdész - Á. Varga, I. m., 22. 614 Pálffy Fidél (1788-1864) gr. 1836-tól 1838. december 22-ig kancellár, korábban Helytartótanácsos, 1826-tól kancelláriai tanácsos, 1828-1836 között tárnokmester. Lásd Kossuth, Kossuth Lajos..., I. m., 25. 615 1838. december 24. 6,6 Erdmann, 2004, szerk. Erdész - Á. Varga, I. m„ 35. 617 Kossuth, Kossuth Lajos..., I. m., 506-513. - Kossuth perében az ítéletet 1839. március 2-án hirdeti majd ki a Hétszemélyes Tábla. 618 1839. január 2. 6,9 Az előzményekhez lásd Trócsányi, I. m., 411-422. 620 1839. január 14. „Úgy hallám, B[áró]. Wesselényi ma adá be pörbeli védelmét. Következését majd megtudjuk.” 621 1839. január 9. „Hozzám jővén reggel B[áró]. Wesselényi], arra kért, hogy védelem iratát, melly mostan tisz- táztatik, legalább egy részben tekinteném által; mit örömest megigértem; ’s bár segíthetnék bajos állapotján valódilag. [...] Itt találám W[esselény]..it és Deák Ferenczet látogatóban. Miután elmenének a’ replica’ átné­zéséhez fogtam ’s ezt folytatám gyertyavilágnál is.”

Next

/
Oldalképek
Tartalom