Kalla Zsuzsa (szerk.): Bártfay László naplói (Budapest, 2010)
„MIVÉ EGYKOR TALÁN LEHETNI ÁLMODOZTAM" A NAPLÓK ÉS BÁRTFAY - 5. Wesselényi Miklós pere a naplóban (1838. január - 1839. február)
5. WESSELÉNYI MIKLÓS PERE A NAPLÓBAN (1838. JANUÄR - 1839. FEBRUÁR) 567 datok. A szokásoknak megfelelően úgy fogalmazza meg őket, hogy a tanúknak csupán igenlő választ kelljen adniuk. A per mégis nehezen indult. A Curia ugyanis alig talált ügyészt a népszerűtlen, a sikertelenség kockázatával fenyegető jegyzőkönyvfelvétel helyszíni lebonyolítására. A célzatosan összeválogatott 32 tanú közül még így is csupán 16 állítja, hogy hallotta a kérdéses kijelentéseket.574 A vád mereven képviselt álláspontja szerint a király és a kormány ugyanegyet jelent, így aki az egyiket támadja, a másik ellen is szól. Ezzel tehát szerintük bizonyított a felségsértés, a hűtlenség vádja. A perbefogási javaslat megszületik, s előbb Reviczky kancellár, a királyi, majd 1835. február 23-án a magyar udvari kancellária elé kerül. A személyes megjelenés időpontját végül 1835. május 5-re tűzik ki. A helyzetet csak bonyolítja, hogy a Királyi Tábla az országgyűlés alatt nem kezdeményezhet pert, mert akkor az országgyűlés lenne az ügy döntnöke. I. Ferenc halálával azonban jelentősen megváltoztak az erőviszonyok, és radikálisabb kormányzati fellépés várható.575 A vádlott azonban most is elutasítja a nádor közbenjárását és a királyi kegyelemért folyamodás (recursus) lehetőségét. Wesselényi a kifogási szakaszban a szólásszabadságot helyezi a védekezése központjába, amennyiben leszögezi, hogy hűtlenség csak tettekkel, és nem szavakkal követhető el.576 Hosszan érvel az alkotmányos ellenzék intézményének fontossága mellett. Véleménye szerint ez biztosítja az ország rendjének fenntartását. Bizonyítja, hogy sem a törvények, sem az általános parlamenti gyakorlat szerint a kormány és az uralkodó nem egy és ugyanaz. Perbeszéde érvelésének kidolgozásában kiváló ügyvédek segítik: Kubinyi Miklós és Benyovszky Péter. Velük szemben Reviczky Ádám,577 majd Pálffy Fidél kancellár és Mailáth Antal és Bedekovich Lajos alkancellár dolgoznak a titkos felségsértésügyi bizottságban, amelyben az elismert közjogász Bartal György és Stettner Máté perjogász készíti elő a királyi jogügyigazgató (Beöthy Sándor és Feyes Antal) által benyújtott vádleveleket, szóváltásokat. Az országgyűlés bezárása után a fiscus folytatja a pert, ugyanakkor a megyék elárasztják a kancelláriát a szólásszabadság sérelme miatt a királyhoz küldött feliratokkal. József nádornak egyre kényelmetlenebbé válik az eljárás, és a kormányzati személycseréktől várja a megoldást. 1835 kora őszén, majd 1836. szeptember végén Wesselényiék újabb replicát adnak be, amit elutasít a kancellária. 1837 tavaszára keményebb fellépésre szánja el magát a kormányzat: a megyegyűléseket figyeltetni kezdik,578 letartóztatják és elítélik az országgyűlési ifjakat és a Törvényhatósági Tudósításokat szerkesztő Kossuth Lajost.579 574 Trócsányi, Wesselényi..., I. m., 339-341. 575 Több felirati javaslat születik az ügyben, de a Felsőtábla mindannyiszor elveti a javaslatot. Wesselényi nem szólalhat fel, de az ellenzék megbeszélésein jelen van. Széchenyi külföldi utazásra beszélné rá hajdani barátját, aki azonban tudja, hogy ez a kormányzat terve is, ezért nem hajlandó emigrálni. Csupán felkeresi bíráit, tájékoztatja őket - ez egyébként a korban a perfolyamat szokásos része. 576 Többek között a perfolyamatot és a fórumot is kifogásolja. 577 A konzervatív, a rendi formákat még betartó politikust, aki nem tudott például Lovassyék letartóztatásáról sem, a kormányzat túl engedékenynek látta. Az őt felváltó Pálffy Fidélt erőszakos és tehetségtelen végrehajtóként jellemezték. Pálffy már korábban szorgalmazza Kossuth letartóztatását. Bővebben uo., 687. 578 Például felszólítják a főispánokat, hogy tegyék kötelezővé a részvételt a katolikus egyház papjainak, a szerzetesrendek tagjainak, a gazdatiszteknek és a kamarai szolgálatban állóknak. 579 1835-1838 között a közélet 21 szereplője ellen összesen 22 per indult, négy felségsértési, kilenc-kilenc hűtlenségi illetve becstelenségi. Vádlottjaik országos illetve megyei fórumokon jelentős pozíciót töltöttek be, később sokan az 1848/1849. évi országgyűlés követei lettek. - Kossuth letartóztatása után 1838 júniusáig folyamatosan folynak a perbe fogások. Valamennyi vádlott ellen közgyűlési beszéd miatt indult eljárás, szabadlábon védekezhettek, de egyikük ügyében sem született végítélet. Uo., 690, 702.
