Kalla Zsuzsa (szerk.): Bártfay László naplói (Budapest, 2010)
„MIVÉ EGYKOR TALÁN LEHETNI ÁLMODOZTAM" A NAPLÓK ÉS BÁRTFAY - 4. Politikai állásfoglalás a titkár helyzetében
558 4. POLITIKAI ÁLLÁSFOGLALÁS A TITKÁR HELYZETÉBEN féle kényszer nélkül és a nyilvánosság kizárásával közvetítsék.519 A felajánlás létrejön, Károlyi azonban nem fogadja el: „nekem abban nem lelhetvén örömem, hogy mások és annyian, talán épen az első szükségük’ tekintetében fogyatkozást szenvedjenek”.520 Bártfay, a sok alkalmazottat foglalkoztató nagybirtokot irányító titkár tapasztalatai szerint a hűség, azaz a megbízhatóság, a személyes és tartós elkötelezettség az olajozott működés egyik legfontosabb kategóriája, melyet értékelni, sőt feltétlenül materiálisán is viszonozni kell. így ír Károlyinak az 1848-ban a horvátok által elrekvirált jószágairól: „Az a’ különösség történt, hogy mivel Csurgón a’ néptől annyi fogat ló nem telt-ki, mennyit parancsoltak, Faragó az ottani igásokból kettőt adott 2-2 lóval. Ezek közűi az egyik 8ad napra megszökvén tőlök, lovastúl-szekerestűl szerencsésen hazajött: - a másik szinte 10 nap múlva módot talált szökni, ’s szinte hazaérkezett mindenesttűl; de képzelhető mennyit kelett kiállniok és szenvedniük. Jutalmat kapnak hűségökért.”521 4.3.3 A SZEMÉLYES ÉLETEK PÁRHUZAMAI A hosszú távú politikai véleményazonosság fenntartását több más elem is elősegítette: Károlyi és Bártfay között sok az alkati, temperamentumbeli hasonlóság, és élettörténetükben is akad néhány hasonló motívum. Károlyi - három bátyjával együtt - 11 évesen veszítette el édesanyját és nevelőapját.522 Egész életében lényegében ifjúkori barátai, Széchenyi és Wesselényi árnyékában maradt. Visszahúzódó, csendes, zárkózott, ugyanakkor rendkívül tevékeny, szorgalmas és gyakorlatias alkat.523 Bártfayról is úgy tudni, hogy bátyjaival valószínűleg szintén korán árváságra jutott. Erős felelősségtudat és nagy akaraterő munkál benne, mindamellett gátlásos - vagy ahogy önmaga fogalmaz -, nagyobb közönség előtt „elfogódott”. Szívesen vállal kevésbé látványos háttérfeladatokat, s csak szűkebb társaságban képes igazán kibontakozni. Kortársai egységes véleménye szerint viszont született problémamegoldó alkat. Az irodalom közegében kifejezetten jogi, pénzügyi tekintélynek számít, s ő szívesen is áldozza idejét a terhes megbízások, szívességek teljesítésére. Mindkettejük takarékos alkat, él bennük a racionális életvitel igénye - noha ez nyilván más-mást jelent egy polgári és egy, a reprezentálást nélkülözni nem tudó grófi háztartásban. A napló számos bejegyzése bizonyítja Bártfay nélkülözhetetlenségét a gróf közéleti tevékenységében. Rendszerint ő írja Károlyi beszédeit524 (például a Magyar Gazdasági Egyesület üléseire - követfogadó szónoklatokat, pohárköszöntők sokaságát gyártja számára), ráadásul kettesben, dolgozószobájába zárkózva be is tanítja azokat a grófnak. A békési főispáni beiktatás alkalmával szükséges sok-sok beszéd például alkalom a Ká519 Bártfay László levele Rába István nagykárolyi kerületi ügyésznek, 1850. január 12., MÓL 520 Károlyi György’ válasz-irata, NKárolyi öszves Tisztségének ajánlatára, 1850. február 28., MÓL 521 Bártfay László levele Károlyi Györgynek, 1848. október 20., MÓL 522 1808-tól Bécsben a magyar piaristák nevelik, a fiatalon elhunyt apa végrendeletében szerepel, hogy a gyerekeket magyar szellemben kell nevelni. 11 évesen tüdőgyulladásban meghal az anyjuk. Gyámjuk Waldstein Emánuel lesz. Károlyi a pesti piarista gimnáziumban, majd a jogi karon tanul. 523 Dessewffy József így írt benyomásairól Kazinczynak a fiatal Károlyi Györgyről: „Az ifjú Gróf Károlyiak rendes fiúk. A’ leg ifjabbik szép, restetske, és magamos (egoista).” 1815. szeptember 24., Kazinczy Ferencz Levelezése, XIII., s. a. r. Váczy János, MTA, Budapest, 1903, 176. 524 Bártfay hagyatékában fennmaradt néhány beszédfogalmazvány az 1840-es évekből. OSZK Kt., Quart. Hung. 1526. L, 85-123.
