Kalla Zsuzsa (szerk.): Bártfay László naplói (Budapest, 2010)
„MIVÉ EGYKOR TALÁN LEHETNI ÁLMODOZTAM" A NAPLÓK ÉS BÁRTFAY - 4. Politikai állásfoglalás a titkár helyzetében
4. POLITIKAI ÁLLÁSFOGLALÁS A TITKÁR HELYZETÉBEN 555 sem várhatunk” - írja például müncheni útjáról az őt helyettesítő Waltherr Lászlónak.507 Ennek az egységnek a külső kifejeződése az újévi köszöntés gesztusa is. Minden január elsején a vezető tisztviselők testületileg keresték fel a grófot, aki itt köszöni meg egész évi munkájukat. Ugyanezt tükrözi az a gondosság is, amivel Bártfay ügyel a Károlyi-ház pénzügyi jó hírére. Amikor egyszer betegség akadályozza a gróf egyik hitelezőjét a Pestre jövetelben, Bártfay kategorikusan tiltakozik a közvetítők igénybevétele ellen: „Azután megvallom nem igen szeretem, ha híre futamodik, hogy Nagyságod’ részére Njagy] Váradon hosszú históriákkal pénz kölcsönöztetik.”508 Életében a legnehezebb, legnagyobb kihívást jelentő pillanat, amikor a gróf egzisztenciáját és teljes vagyonát érintő ügyben kell önállóan döntenie, cselekednie. Károlyit 1849 augusztusában a kormány Pestre érkezésekor játszott szerepe miatt egy hónapra bebörtönzik és „pártütés” miatt zár alá veszik a palotát, a pénztárat, ezért Bártfay veszi át a pénzügyi irányítást.509 Az események után alig egy héttel már hosszú beadványban, pontos számításokkal kéri a Helytartótanácstól az ügyek viteléhez szükséges ideiglenes költségvetés elfogadását és a háziak élelmezésére, valamint a kamatfizetési kötelezettségek halaszthatatlanságára hivatkozva egy átmeneti pénztár felállítását.510 Sőt az ezt követő évben újra meg újra megkísérli kifizettetni azoknak a költségeknek legalább egy részét, amelyek a Haynau főhadiszállásává kijelölt Károlyi-palota használata során felmerültek, s amelyekről pontos, tételes, a Városháza által is elismert számításokat vezet. 1848-1849 a legkritikusabb év titkári pályafutása során. Ekkor kétségbeesetten regisztrálja az egész addigi gazdálkodás eredményeinek összeomlását, mivel a Károlyi-birtokok nem hogy pénzt küldenének neki, hanem folyamatosan ők kérnek újabb összegeket, hiszen a jobbágyfelszabadítás érvénybe lépése miatt a korábbi úrbéri munkákat már készpénzzel kellett fedezni. Bártfaynak mint titkárnak fontos feladata a gazdasági döntések előkészítése a gróf számára és a közvetítés a termények vásárlói és a birtokok tisztviselői között.5111839-ben például sikerült - legalábbis részben - az alföldi árpát helyben eladni. Ezért az 1837/1838. évi termésre előszerződött vevő - nagyobb mennyiségre számítva - két hajóval indul az áruért, és jelzi, hogy szívesen vásárolna az ideiből is. Bártfay a gróf döntését kéri, miután tárgyilagosan és érzékletesen vázolta a helyzetet. Óvatosan javasol megoldást és gondosan kerüli a hatáskörének túllépését. „Minthogy pedig a Contractusban csak 1838 és 1837ki termésű árpárol van szó, a Tisztség magátol nem meri kiadni az 839ki termésű árpa pótlást. Egész alázatossággal esedezem tehát Nagyságodnak, méltóztassék e’ részben csak egy-két szóval kegyes jóváhagyását nekem megírni, hogy a Tisztségnek tudomására adhassam. - Én a dologban ugyan különös nehézséget nem látok [...] - Csak hogy August, végével a’ Contractus’ kivánata szerint elmehessen hajóival ’s ne álljon elő holmi kedvetlen követelésekkel, mert a’ tavalyi vevőkkel is elég bajom volt míg utoljára még is valahogy lecsendesedtek.”512 Mindezt a napló így folytatja: ,.18d: csütörtök. [...] Fjigdor], megnézte a’ búzát és árpát egyszersmind, de nem ajánlotta meg a’ kívánt árakat, lőtt 507 Bártfay László levele Waltherr Lászlónak, 1847. OSZK Kt., Levelestár. 508 Bártfay László levele Károlyi Györgynek, 1839. szeptember 26., MÓL 509 Végzés Károlyi György vagyonának zár alá vételéről, 1849. augusztus 16. 510 Bártfay László beadványa, 1849. augusztus 22., MÓL 511 1841. október 14. 512 Bártfay László levele Károlyi Györgynek, 1839. augusztus 1., MÓL
