Kalla Zsuzsa (szerk.): Bártfay László naplói (Budapest, 2010)
„MIVÉ EGYKOR TALÁN LEHETNI ÁLMODOZTAM" A NAPLÓK ÉS BÁRTFAY - 3. A naplóíró: Bártfay László
520 3. A NAPLÓÍRÓ: BÁRTFAY LÁSZLÓ 1797-ben született az abaúji Felsővadászon - a „Rákóczyak Praedicatuma egykor”267 valószínűleg szegény kisnemesi családból. A grófi titkári állás, a presztízsét nagyban növelő házasságkötés, valamint széleskörű ismeretei, folyamatos és kitartó önművelése együttesen lendítették jóval magasabbra a társadalmi hierarchiában, mint amit eredeti státuszlehetőségei kijelölték számára. Bártfaynak ez a magasra ívelő pálya folytonos belső feszültséget hordoz, hiszen bizonyos területeken képtelen megfelelni önnön és környezete elvárásainak. Mind a szépirodalom, mind a történettudomány művelői számára csak „örök ígéret” marad.268 „Magát műkedvelőnek tekintette: hogy író legyen hiányzott belőle az önbizalom;”269 „később egész lélekkel történelmi kútfő-tanulmányokat űzvén, több jogtörténeti kérdésre tömegét gyűjtötte az adatoknak, melyeket, ha majd egykor nyugalomba bocsáttatik, feldolgozni szándékozott”270 - írja róla Toldy. Arra, hogy milyen pályát futhatott volna be Bártfay történészként, talán barátjának, Waltherr Lászlónak az írásai szolgálhatnak mintául. A szintén ügyvédi képzettségű Waltherr, aki előbb jószágigazgató, majd 28 éven át a Károlyiak levéltárosa - csakúgy mint Bártfay - élénken részt vesz a reformkori közéletben, az Akadémia, a Kisfaludy Társaság, az Országos Magyar Gazdasági Egyesület tagja. Mindemellett lelkes bibliofil, gyűjteménye egykor majd a British Museum hungarikaanyagát gazdagítja.271 Cikkeinek tematikája korántsem tükröz mai értelemben vett történészi, tudósi hozzáállást. Számos tudományos és népszerűsítő folyóiratban publikál, de nem válik specialistává, szakértővé, pusztán a keze ügyébe kerülő értékes források közzétételét érzi feladatának.272 Bártfayt az életmódját biztosító kenyérkereset kényszere és erős megfelelési vágya - e két tényező együtt - tartja az irodalom peremterületein egy életen át. Vitacikket, akadémiai bírálatokat ír, mégis inkább bizottságokban, az irodalom informális köreiben fejti ki a nézeteit: „nem csak házi gazdánk, hanem valóságos elnöke volt szabad társaságunknak”.273 Az irodalmi életben elfoglalt helye és az írói teljesítménye közötti konfliktus sokáig élő marad: „Restelte, hogy az akadémiába őt puszta remény fejében beválasztottuk, kik azt hivénk, hogy ezzel kényszerítjük félre tenni bátortalanságát: ez egyre nézve mindazonáltal csalódtunk benne: az írónak úgy mond, egész ideje urának kell lennie: nekem kötelességem egész lélekkel uramat szolgálnom.”274 Ezt a felemás helyzetet világítja meg Gyulai Bártfay jellemének árnyoldalairól elejtett megjegyzése: „Mívelt lelke és jó szíve vonzotta és lebilincselte barátait s örömest megbocsátották neki egy kissé fontoskodó természetét. Nem adott nekik irányt, de híven szolgálta őket s dicsőségöket a magáénak tekintette.”275 267 Jenei László, I. m., 5. 268 Hasonló életút „közhaszna” mellett érvel Kazinczy Gábor Szemere Pál felett mondott emlékbeszédében. Budapesti Szemle 1864/9, 158-178. 269 Toldy, Irodalmi társasköreink emlékezete Bessenyeitől Kisfaludy Károly köréig, I. m., 11. 270 Uo. 271 Waltherr László irodalmi hagyatéka. OSZK Kt., Quart. Hung. 1523,1-38. kötet. A második kötet tartalmazza Waltherr László 1828-1850 között született cikkeinek kéziratait. - Lásd még Éble Gábor, A gróf Károlyi nemzetség levéltárának története, közread. Sunkó Attila, Fons 4,1997/2,179-194. 272 „Közöttünk jelenleg még a’ tudomány’ ’s úgy a’ művészet’, akármely nemében megjelenő nevezetesb munka és elme korszakot kezd a maga nemében [...] jószerivel bárki bármit tesz vagy ír, azzal annak a tevékenységnek vagy írásmódnak az alapítójává vagy egyedüli képviselőjévé lesz a magyar kultúrában.” - írja erről az politikai paletta másik oldalán álló Csató Pál Pillanat litteratúránk összes állapotjára 1830-tól 1836-ig című tanulmányában, bizonyítva, hogy a Bártfay műkedvelői attitűdje milyen általános ekkoriban. Hites 2008, 41. 273 Toldy, Irodalmi társasköreink emlékezete Bessenyeitől Kisfaludy Károly köréig, I. m., 11. 274 Uo. 275 Gyulai, I. m., 143.
