Kalla Zsuzsa (szerk.): Bártfay László naplói (Budapest, 2010)
„MIVÉ EGYKOR TALÁN LEHETNI ÁLMODOZTAM" A NAPLÓK ÉS BÁRTFAY - 2. A Bártfay-diárium sajátosságai
2. A BÁRTFAY-DIÁRIUM SAJÁTOSSÁGAI 493 Vörös Károly szövegét a naplóval összevetve jól látszik, hogyan emeli ki és szerkeszti egybe a történész az elutazásra vonatkozó momentumokat, hogyan „teszi értelmessé” a látszólag érdektelen apróságokat is, hogyan építi be előismereteit: Bártfay „évtizedes szokás szerint” (dokumentálhatóan csupán a naplóírás időszakában) tekint fel az égre a csillagot (bizonyosan csupán a sarkcsillagot) keresve, és „aggodalmasan” (ennek semmi nyoma a naplószövegben) figyeli a borult eget. Egy másik érdekes, jóval a mikrotörténeti diskurzust megelőző kísérlet Bártfay naplójának hiteles interpretálására Lackó Mihály 1977-es írása.100 Könyve Széchenyi és Kossuth vitáján keresztül az egész korszakot tematizáló politikai kérdéseket, társadalmi mozgásokat próbálja megragadni, ennek egy fejezete feldolgozza Bártfay 1841-es bejegyzéseit. A történész a különböző vélemények szemléletes bemutatására egy vállaltan fiktív naplót szerkeszt, amelynek „szerzője” Bártfay László. Az ő attitűdjét, stílusát imitálva Széchenyi, Kossuth, Vörösmarty, Eötvös, Fáy, Erdélyi János szövegeit applikálja egységes szöveggé. „De menti talán mindezt eljárásunk értelme: hogy elemezzük a vitát, ugyanakkor ne szakadjunk el az értelmezésektől; ráadásul megmutassuk a Széchenyi-Kos- suth-párharc kapcsolatát az emberek mindennapjaival.” Tehát éppen a „hétköznapisága” miatt esik a választás a Bártfay-naplóra mint kordokumentumra. A szerző, mint Lackó írja, „nem volt jelentős művész - amolyan érzékeny szépléleknek nevezhetnénk - de úgyszólván mindenkit személyesen ismert [...] vitánk színterén.”101 Nem kis magabiztosságot és kreativitást kívánó ötlet az „igazi Bártfay” megszólaltatása és talán túl gyorsan megkérdőjelezhető lenne a fenti kísérlet a szöveg tárgyi és stiláris anakronizmusait ösz- szegyűjtve.102 Fontosabb ennél a történész gesztusa, motivációja, a nyilvánvaló késztetés a nehezen érthető napló lazítására, befogadhatóvá tételére. Kiolvasható belőle Lackó meggyőződése, hogy Bártfay szikár mondatai bátran kibővíthetők, a sorok mögött ott van a vélemény, megírhatók belőle a tájékozott, hirlapolvasó, „hegelmód szabatos logikájú” pesti értelmiség szellemi dilemmái. Bártfay naplójának fenti megközelítései jó példák arra, hogy milyen vékony a határ az ismert adatokhoz ragaszkodó, de színesen megírt történészi narratíva és a történetileg hitelesként hatni kívánó, „regényes” elbeszélés között. Az „üres helyek” rendszerszerűségét több helyütt alátámasztja a korszak magánjellegű, kéziratos forrásait valamilyen konkrét szempontból vizsgáló szakirodalom.103 Konkrét példa: rendkívül kevés megjegyzés utal a naplóban Bártfay vagy környezete öltözkö100 Napló a Kelet Népe idejéből = Lackó Mihály, Széchenyi és Kossuth vitája, Gondolat, Budapest, 1977,157-200. 101 Uo. - Politikai szerepet nyilvánvalóan nem vállaló, de szuverén, igen öntudatos olvasóként szólal meg a szövegben: „Én a politikához nem sokat értek, de úgy hiszem: egy nemzetről, mely ráadásként igen eldarabolt és heterogén részekből áll, nemigen lehet sommásan kijelenteni, hogy éretlen-e vagy egészséges. Ha ki honorá- ciorainkat, általában értelmiségünket nézi, (melyhez tartozandónak magamat is büszkén számítom), könnyen elmondhatja: a közvélemény érett. Más viszont, végigszemlélve egynémely mágnásaink körét vagy köznemeseink tömegeit, éppily joggal nevezheti közvéleményünket kifejletlennek, durvának.” 102 Ilyenek lehetnének az ismert életeseményekbe nem illeszkedő állítások, mindenekelőtt a szóhasználat, például a nép, nemzet, nemzetiség. 103 Velkey Ferenc Széchenyi és Batthyány viszonyát vizsgáló tanulmánya kifejezetten a „semmitmondó”, a „minősítést”, lényeges közléseket nem tartalmazó, formálisan ismétlődő, rövidített illetve törölt helyekből való lehetséges következtetések összegzését tűzi ki célul. „Olyan beszélgetés zajlott le köztük, amely nem tartalmazott lejegyzésre inspiráló „szélső értékű” mondatot”, tehát se nézeteltérést, se dicséretet nem rögzít a napló. Mégis ebből van a legtöbb, a tartalmi utalás nélküli együttlétekből. Például Batthyány „helymegjelölőként” szerepel a Bártfay-napló időszakában. „Estve társaság hozzánk. Batthyányval sokat beszéltünk”. Velkey Ferenc, Széchenyi és Batthyány közös közélete társas- és magánszíntereken, Aetas 2009/1, 51-93, 52, 55.
