Kalla Zsuzsa (szerk.): Bártfay László naplói (Budapest, 2010)
„MIVÉ EGYKOR TALÁN LEHETNI ÁLMODOZTAM" A NAPLÓK ÉS BÁRTFAY - 2. A Bártfay-diárium sajátosságai
486 2. A BARTFAY-DIÁRIUM SAJÁTOSSÁGAI száma csekély, a naplóvezetés mégis erős hagyományokkal rendelkező közösségi gyakorlat lehetett. Az első Ratio Educationis (1777) is javasolja a diákoknak a diárium készítésének megtanítását.60 Bártfay munkaadója, Károlyi György egész életén át vezetett naplót, akárcsak számos barátja, de minden irodalmi ambíció nélkül: „...írói pályára nem születtem, rosszul pedig és hibásan írni nincs nagy kedvem.”61 Ugyanakkor rendkívül fontosnak, hasznosnak tartja a naplóírást.62 Bártfay minden bizonnyal olvasta, olvastatta másokkal is Kölcseynek az 1834/36-os országgyűlésről készített, nyilvánosságnak szánt naplóját, ún. „napkönyvét”.63 Ez azonban nem számíthatott megjelenésre a cenzúraviszonyok miatt, csupán írnokaival lemásolt példányait küldte el barátainak.64 65 Ő emlékeztető jegyzeteket készít,“ s utóbb dolgozza össze őket: „tapasztalásból tudom, hogy később dolgozni fel a tárgyakat, sokkal jobb, mint naponként”.66 A friss benyomások rögzítését azonban Kölcsey is alapvető fontosságúnak tartja: „..midőn estve tíz órakor hazakerülök, alig van időm naplómat folytatni. Ez egyetlenegy foglalatosság, amire naponként ráérni kényszerítem magamat.”67 Egészen más típusú naplóvezető Wesselényi, akinek feljegyzéseiről Bártfay szintén tudhatott.68 Kimozdulásai, utazásai, pesti tartózkodásai - Bártfayhoz hasonlóan - alkalmat adnak hosszabb beszámolókra, vélemények, benyomások, leírások rögzítésére. Bártfay célja a naplóval - saját bevallása szerint - elsősorban az, hogy felvegye a harcot a szubjektív és szelektív emlékezet ellen: benyomásokat, beszélgetéseket rögzít, s a nyomukban születő hangulatok, érzések megörökítésére szolgál. Bártfay ugyanakkor gyakorlati eszköznek is tekinti a naplót. Kölcsey halálhíre s az ehhez kapcsolódó, személyes felelősségvállalást kívánó, kényes feladat - a labilis személyiségű Szemerével közölni a tragikus és megváltoztathatatlan tényeket - úgy kizökkenti egyensúlyából, hogy napokig szünetelteti a tárgyszerű bejegyzéseket. Később mégis nekilát a pótlásnak: „Jegyezni kezdém emlékeztetőimet elmaradásom’ idejére.”69 Ugyanígy gyűjti össze a kimaradt napok legfontosabb, praktikus feljegyzendőit súlyos betegsége, utazásai időszakaiból is. Bártfay füzeteiben az utolsó, már nem egyetlen napról, hanem több hétről készült össze’S ha Isten életet ’s kérdezni fogtok, annyit mesélhetek, mint egy hazug obsitos.” Bártfay László - Waltherr Lászlóhoz, 1847. augusztus 18., OSZK Kt., Levelestár. 60 Az 1806-os, Bártfay iskoláztatása idején érvényes szabályzat már nem tartalmazza ezt a részt. Idézi Sasfi Csaba, Négy dunántúli nemesifiú kiművelése a reformkorban. Iskoláztatás, szocializáció, pályaválasztás a 19. századi emlékiratokban = Régi témák..., I. m., szerk. Sasfi Csaba, 18. 61 Károlyi György naplójából, 1835. július 20. - 1836. május 14., kiad., bev. Fazekas Rózsa, Fons 1998/3. - Idéz Károlyi Bártfay Lászlóhoz írott, 1834. április 21-i leveléből, 309. 62 Uo., 335-336. 63 Országgyűlési napló, I. m. 64 Wesselényinek 1834-ben; valószínűleg éppen Bártfayn keresztül. 65 Betekintést enged ebbe a folyamatba a jegyzetek kiadása: Kölcsey Ferenc, Országgyűlési naponkénti jegyzések, s. a. r. Pajkossy Gábor, Universitas, Budapest, 2002, 239-241. 66 Kölcsey levele Wesselényihez, Cseke, 1834. április 3. - Idézi Országgyűlési napló, I. m., 239. 67 Kölcsey levele Szemere Pálnak, Pozsony, 1832. december 28. - Idézi Országgyűlési napló, I. m., 238. 68 Priszlinger Zoltán Wesselényi naplójáról írva korszakokat különít el: más-más időszakban, más-más céllal készülhetett a napló. Ami számunkra fontos lehet, például a Zsibón, megszokott otthoni környezetében, majd gráffenbergi tartózkodása alatt Bártfayéhoz hasonló „regiszternapló”, ismétlődő cselekvések lejegyzésével, sűrűn rövidítve, kommentárok nélkül. Akkurátus bejegyzései gyakorlatának tényleges funkciója az egyszerű számontartás, „ebben az időszakban mintha a napló uralta volna íróját.” Priszlinger Zoltán, Strigulákban mért férfiasság. Szerelem és szexualitás az ifjabb Wesselényi naplójában, Sic itur ad astra 2008/58, 211. 69 1838. augusztus 31.
