Kalla Zsuzsa (szerk.): Bártfay László naplói (Budapest, 2010)
BÁRTFAY LÁSZLÓ NAPLÓI - 1838. Januar - Junius
40 1838. MÁJUS gos-hegyre menék Mukival, de csak addig jutánk, hol a’ bokrok kezdődnek. - Sok szenvedés és sirás’ napja. 28d: hétfő. - A’ beteg jobban lett. Különösen307 akart szökni velem. Szívemre köté Muki és Paulina’ sorsát. - Ez óra óta öcsének nevezett. - Mindjárt akkor szólottám a’ kertben Mukival, ’s később Paulinával. - Ennek mindent elébe terjeszték, a’ mit csak tudtam, de - hajthatatlan volt. Mások makacsságnak fognák azt látni benne, ’s bizonyosan annak is nézik: de én tudom nem az ’s egészen máskép érzek ’s Ítélek. Csak azt óhajtóm, hogy olly boldog lehessen, mint érdemli. Ha ezt előre tudnám, teljesen nyugodt volnék jövendője felöl.308 Délután ismét a’ betegnél. Estve Vas Paulina jött látogatóban, fiatalabb testvérével. Derék leánykának látszik, ’s jónak is kell lennie, mert barátnéja. - Estve kissé borult. 29d: kedd. - E’ napot még ott töltém, mivel a’ beteg kívánta. Míg Jozefina templomban volt, szólottám a’ kertben B[arthos]..néval a’ kényes pont felől elég hosszan és elha- tározottan. - Dél után levelet írtam a’ pénz iránt ’s a’ pénzt átadám. Ismét Battháék jöttek el. Egész estig ültem beszélgettem a’ beteg körűi. Kért, halála’ esetére siessek. A’ testa- mentomot309 nem kívánja addig felnyittatni, míg én nem leszek ott - ’s hogy a’ Káté szőlőt310 1500 fton alul ne adják el. Kimentem 9 óra után a’ kertbe ’s kijött ő is. De nem lehettem ott szívem szerint. +311 Még keveset jártam holdvilágnál fel ’s alá remegvén előre a’ másnapi elválás miatt. Őt, a’ beteget, ki tudja láthatom e még ez életben? - Későn fekvénk le. 30d; szerda. - A’ csorda pásztor kürtje ma is, mint naponként máskor, az ablak alatt megszólalván, reggeli 4kor felkeltem. 5 óra után a’ beteghez menénk. Azután reggeliztünk. A’ búcsúzás érzékeny volt, de hamar és rövid. 6 órakor elindulánk. Az újhelyi hegyormokon ködfellegek borongtak, később, utamban visszanézvén, napfényben látám azokat ragyogni. Bár ez legyen példaképe a’ jövőnek! gondolám. - Az akáczok és az út- melletti vadrózsák virágzásban állottak mindenütt; láttam búzavirágot is a’ vetésekben: de mind ezek, úgy látszott, sír felett virítanak; ’s lelkemet szomorúság lepte. Liszkárol,312 az állásból,313 visszaküldők a’ lovakat; írtam néhány sort.314 Az útban mindenütt, gyakran és sokat beszélgeténk Jozefinával bizonyos tárgy felől, melly felett ő olly nagyon nyugtalan.315 Délben Szerencsen a’ v[endég]fogadós lovai vittek Körömig. Onnan előfogat (Vorspann316) de csak Ernődig. A’ hold világított de homályosán, midőn tovább indultunk ismét az ottani v[endég]fogadós lovain. Csak hamar sűrű villámlás mutatkozott Pest és Mátra vidékéről. Midőn Keresztesre317 érénk esni kezdett. A’ villám folyvást lobogott ’s a’ fájásig vakítá szemeinket. A’ feltámadt vihar elüzé a’ záport, de még is meg307 Négyszemközt. 308 Paulina házasságáról: 11.3.5. Házassági tervek; az „öngyőzedelem” etikájáról: 2.3.2. Szenvedelem; 2.3.3. Önuralom; 2.3.4. Resignatio. 309 Végrendeletet. 310 A városon kívül fekvő szőlőbirtok művelésének jövedelme a hegyaljai mezővárosokban az egyik legfontosabb bevételi forrás volt. 311 A szövegben használt jelekről: 12.4.1. Szexualitás, a Bártfay-napló egyedisége. 312 Ma: Olaszliszka. 313 Itt: kocsiállás, lóváltó hely, pihenő. 314 Azaz Paulinának - lásd a június 30-i bejegyzést! 315 Lásd a 71. sz. jegyzetet! 316 Vagyis forspont, előfogat. Ez általában két felszerszámozott lóból áll; itt: magánfuvarozó, személyszállító lovaskocsi. 317 Ma: Mezőkeresztes.
