Palkó Gábor (szerk.): Ködlovagok irodalom és képzőművészet találkozása a századfordulón, 1880-1914 (Budapest, 2012)
TANULMÁNYOK - KÖDLOVAGOK - Dancsecs Ildikó: A „látvány” poétikája a századforduló novellisztikájában (Gozsdu Elek: Őszi eső)
124 DANCSI'.CS ILDIKÓ Lili rosszkedve elmúlik azzal, hogy „szelíden hozzásimult” Gézához. A vihar ismét elmarad, megmarad az egyhangú locsogás, és a végén Géza nem válaszol Lili élénken feltett kérdésére („Vadászunk holnap?”), hanem csak rámutat: „Hallod? - A hideg őszi eső pedig egyhangú locsogással csak esett, csak esett tovább...” Tanulmányomban csak egy vonalat követtem végig a novella metaforikus szövegszervező jegyei közül. Azt, hogy az őszi eső jellemzői által létrehozott, vizualitást idéző nyelvi tér elemei hogyan hálózzák be a szöveg egészét, és ezáltal hogyan hozzák létre a cselekmény metaforikus egységét; nemcsak egy hangulatot, hanem - a színek által - a jelentés pluralizálódását is. A külső világ szemlélése hasonlító műveletek által belsővé lesz. Itt nem a világ valamely szegmentumának tárgyi jelölője egy-egy kép, nem egyszerű ráismerésről van szó, hanem „a jelek kikényszerítette alkotói befogadásról”27. Minden egyes szó jellé változik, elszakad tárgyi jelentésétől és a szövegszint egészében nyeri el jelentését. _ 1 Ajtay-I I ORV’ATI I Magda, A szecesszió stílusjegyei a századforduló magyar és angol irodalmában, Kolozsvár, Erdélyi Múzeum Egyesület, 2001, 91. _ 2 P. DOMBI Erzsébet, Színba tások a századforduló prózájában = Tanubnányok a magyar impresszionista stílusról\ szerk. Szabó Zoltán, Bukarest, Kriterion, 1976. _ 3 Dobos István, Alaktan és értelmezéstörténet, Debrecen, Kossuth, 1995, 133. _ 4 Uo., 135. Lásd továbbá, „a stílusirányzatok szerinti besorolás az irodalmi osztályozásnak nem azon a szintjén helyezkedik el, mint például a prózapoétikai szempontokat érvényesítő műtipológia, mivel stílustörténeti ismérvekkel nem alkotható olyan többé-kevésbé egyenértékű alkotóelemekből álló elbeszélésmodell, amely egységes feltételeket biztosítana az egyes elbeszélés-változatok egységének”. Uo., 126. _ 5 BarÁNSZKY László, Az impi-esszionizmus irodalmunkban, idézi BkdnaniCS Gábor, Kerülőutak és zsákutcák: A modern magyar líra kezdetei, Bp., Ráció, 2009, 62. _ 6 Dobos, /. m., 100. _ 7 Babits kijelentése. Jól mutatja ezt a kezdeti eltolódást az, hogy Babits pár évvel később egyenesen azt mondja, hogy a regény is, sőt, minden műfaj líra: „Minden műfaj líra! A megkülönböztetés csak külső lehet.” Idézi Szitár Katalin, Szóelmélet és prózaértelmezés = Szó, elbeszélés, metafora: Műelemzések a XX. századi próza köréből, szerk. HORVÁTH Kornélia, SziTÁR Katalin, Bp., Kijárat, 2003, 71.
