Palkó Gábor (szerk.): Ködlovagok irodalom és képzőművészet találkozása a századfordulón, 1880-1914 (Budapest, 2012)

TANULMÁNYOK - KÖDLOVAGOK - Eisemann György: Fantasztikum és médium (Cholnoky Viktor: Olivér lovag)

F.ISEMANN GYÖRGY

képtelenek a mindennapok médiumai olyan jelek tárolására, melyek értelme a nyelv médiumával létesülő kapcsolatban kereshető.

_ 1 Tkom KA Beáta, A pillanat formái, Újvidék, Forum, 1986, 62.

_ 2 Tzvetan TODOROV, Bevezetés a fantasztikus irodalomba, Bp., Napvilág, 2002, 144.

_ 3 Bezeczky Gábor, Metafora, narráció, szociolingvisztika, Bp., Akadémiai, 2002; Uő., Kötetnyi írás Cbolnoky Viktorról = Uő., Véres aranykor, hosszú zsákutca, Bp., Balassi, 2005, 166-178.

_ 4 Lásd DOBOS István, Alaktan és értelmezéstörténet, Debrecen, Csokonai, 1995. Kevésbé koncentrál erre a formatanra az egyébként rekanonizáló hatását tekintve kétségtelenül fontos vállalkozás: Vár Ucca 17, 1993/1, szerk. Ff.NYVESI Ottó, GÉCZI János, MÁTIS Lívia. A kérdéskörhöz lásd még Tedeschi Mária, Hagyomány és újítás ötvöződése Cholnoky Viktor művészetében, It, 1984, 78-98; Uő., Ősi képzetek és természettudományos gondolkodás összekapcsolása a századelő művészetében, It, 1987-88, 469-481; Bori Imre, Fridolin és testvérei, Újvidék, Forum, 1976; VARGHA Kálmán, Egy modem kísértetlátó: Cholnoky Viktor, ItK, 1984, 163-171; VlRÁGH András, Egy metaszöveg megkonstruálásának filológiai alapvetései és elméleti továbbgondolása = Induló modernség - kezdődő avantgárd, szerk. Bednanics Gábor, ElSEMANN György, Bp., Ráció, 2006, 73-101.

_ 5 Pl. Györki-'. Ildikó, Novellatípusok a századvég irodalmában [kandidátusi értekezés], Bp., 1994.

_ 6 Gérard Genette, Műfaj, „típus”, mód = Tanulmányok az irodalomtudomány köréből, szerk. KANYÓ Zoltán, SÍKLAKI István, Bp., Tankönyvkiadó, 1988, 220-230.

_ 7 E roppant átfogó kérdéskörről lásd KüLCSÁR-SZABÓ Zoltán, Metapoétika, Bp., Pozsony, Kalligram, 2007.

_ 8 Roman JAKOBSON', Hang- jel - vers, Bp., Gondolat, 1972.

_ 9 Az Irodalomtudományi Intézet által rendezett vitán erre Hajdú Péter hívta fel a figyelmet.

_ 10 Cholnoky Viktor Olivér lovag című novellája Fábri Anna kiadásából kerül idézésre (Trivulzió szeme, Bp., Magvető, 1980, 367-382). Megjegyzendő, hogy a szöveg először A Hétben jelent meg 1905-ben, A kutyák címmel, majd Olivér lovag felirattal a szerző Tammúz című kötetében, 1910-ben. A szöveg- változatok közül a legérdekesebb a cselekmény egyik helyszínének a második (a kötetbeli) kiadásban végrehajtott módosítása. A Hétben még a „Tíz malom” tulajdonnév fordul elő a későbbi „Tízes malom” helyett. Vagyis a második közlés határozottan kiemelte, vagy inkább létrehozta a szavak paronomázikus- anagrammatikus összefüggését (tízes-tüzes).

_ 11 A gender-szempontot érinti Hajdú Péter, A Cholnoky-dinasztia legendája = A magyar irodalom történetei 1800-tól 1919-ig, szerk. SZEGEDY-MASZÁK Mihály, VERES András, Bp., Gondolat, 2007, 776-777.

_ 12 Paul De Man, Olvasás és történelem, ford. NEMES Péter, Bp., Osiris, 2002, 369-394.

_ 13 Vö. Orosz Magdolna, Utazás kultúrák között (Interkulturális mozzanatok Cholnoky Viktor Trivulzió-