Turnai Tímea: Táncszerelem. Iparművészet és színház Gombár Judit pályaképében - Szcenika 6. (Budapest, 2019)

Nemzetközi megmérettetés, új szerepek: Budapest - Brüsszel, 1971-1978

Nemzetközi megmérettetés, új szerepek, Budapest-Brüsszel 1971-1978 1971-ben Markó Iván táncművész és Gombár Ju­dit látványtervező összeházasodott, és Markó vé­gül szólótáncosként szerződhetett Brüsszelbe, mi­közben közös életüket tervezték Gombár Judittal. A válás viharai között is így emlékezett az együtt töl­tött házas évekre: „Ha magamba nézek ma is érzem a tiszteletet, az elfogadást és a megértést.” (Markó Iván: A magány mosolya... i. m. 45.) De a vágyott brüsszeli szerződésig és a közös al­kotói lét megteremtéséig még hosszú út vezetett. Néhány részletét ennek érdemes megemlíteni: ma már hihetetlen, hogy mi minden volt tilos, sőt bün­tetendő cselekmény 1970 táján. Például engedély nélkül nem volt szabad külföldön próbát táncolni, vagy csak három évenként lehetett egy hónapos kül­földi tartózkodásra útlevelet igényelni. Nagyon bo­nyolult haditervet fundáltak ki a vágyott próbatán­cért és az esetleges szerződésért. Szárnyashajóval Budapestről Bécsbe utaztak Béjart vendégjátékára a Bécsi Ünnepi Hetekre. Bécsben Markó Ivánnak be kellett jutnia a balett-gyakorlatra, mégpedig ak­kor, mikor maga Béjart is jelen van a próbán. Markó csúcsformában volt; a hatásban nem kételkedtek. Véletlenül megismerkedtek a Béjart akkori együtte­59

Next

/
Oldalképek
Tartalom