Turnai Tímea: Táncszerelem. Iparművészet és színház Gombár Judit pályaképében - Szcenika 6. (Budapest, 2019)

Az ollós tervezőről és a játékos egyensúlyról

Székely András.- Pokoljárás, Pécsi Balett, 1968.

Koreográfia Eck Imre.

Forrás: Molnár Gál Péter: Eck, Jelenkor, Pécs, 2000. 81.

galmas látványt. Vallom, elég, ha az életben egyszer, egyetlenegyszer valami lényegi eszébe jut az embernek. Utána egy élet is kevés, hogy az összes lehetőséget, variációt feldolgozzuk. Nem szeretném magam a század zsenijéhez, Federico Fellinihez [olasz filmrendező, forgatókönyvíró, színész és tervező, filmjei erős hatással voltak a tervezőre] mérni, mikor arra hivatkozom, hogy szegény fejét értetlen kritikusok keserítették, felróva neki, hogy folyton ugyanazt a filmet forgatja. Elunva a piszkálódást, rátett egy lapáttal, mondván: vegyék tudomásul, csakis azért csinálok filmeket, hogy találkozzam önmagámmal.

Végre valaki kimondta, amiről amazoknak fogalmuk se lehet! Hát persze, mi másért rugaszkodnának neki nap, mint nap, miért járnának kálváriákat a művészek, ha nem ezért a mennyei randevúért! Hát valami ehhez hasonló motivál engem is, mikor időről időre kézbe veszem az ollót”.

Később módszeréről számos beszélgetés jelent meg. A Film Színház Muzsika hasábjain, a magazin 1989. június 24-i számában, Az ollós tervező, találkozás Gombár Judittal címmel Ézsiás Erzsébet beszélgetett a tervezővel. Ez alkalommal a tervező hosz- szan mesélt arról, hogy kiállításainak, munkájának eredménye nem csupán a jól eltalált jelmez, sokkal inkább maga az előadás, a mennyei találkozás a közönséggel. A hatásos végeredmény érdekében szívesen alakította, formálta a textileket, a kiszabott jelmezt, a festett maszkot a táncosón is, ezért néhány olló mindig lapult táskájában.

36