Turnai Tímea: Táncszerelem. Iparművészet és színház Gombár Judit pályaképében - Szcenika 6. (Budapest, 2019)

Az első meghatározó találkozás Maurice Béjart művészetével, 1962

Az első, meghatározó találkozás Maurice Bejárt művészetével, 1962.

Gombár Judit elmondása alapján, 1962 nyarán meghatározó élmény érte: „a Pécsi Balettet meghívták a Bayreuth-i Ifjúsági Fesztiválra és én is velük mehettem. A nagyszínházban éppen a Wagner-szezon zajlott és különböző fondorlatok után bejutottam a Tannhäuser akkori előadására. Az a Wieland Wagner operaigazgató rendezte, kinek géniusza az óta is fájdalmasan hiányzik az Ünnepi Játékokról. A Vé- nusz-barlang jelenetében fellépett a XX. Század Balettje, Maurice Béjart 1960-ban alakult fiatal együttese. Maurice Béjart rendhagyó táncelőadásait már ismertük első koreográfiája, remekműve alapján született előadásából, A magányos ember szimfóniájából (Symphonie pour un hőmmé seul), melyet Párizsban mutatott be 1955. július 26-án a Theatre Ballet de I’ Étoile-ben, és más Európa-szerte méltán híres koreográfiáiból és vendégjátékaiból. Az első koreográfiáról film is készült, melynek meghatározó pillanata volt, amikor harminchárom méter magasból, hatalmas hálóban eresztették le a táncosnőket. Az ereszkedő hálóra, mint éhes vadak, a földön várakozó fiúk vetették rá magukat, majd őrületes bacchanália kezdődött. A csodálatos Grace Bumbry, a világhírű, amerikai mezzo énekesnő Vénuszként, arannyal kifestve trónolt az előtérben, míg háta mö29