Gulyás Gabriella - H. Bagó Ilona (szerk.): A kezdet a egésznek a fele - Múzeumpedagógiai füzetek 1. (Budapest, 2010)
Témák és gyakorlatok
TÉMÁK ÉS GYAKORLATOK ben jött létre. Fő kérdésfeltevése: hogyan alakítják gondolkodásunkat, viselkedésünket, kötődéseinket a társadalmi történések, a társas feltételek, s hogyan hat vissza ízlésünk, ítéletünk, viselkedési stílusunk, szokásrendszerünk a társas folyamatokra. A csoportban történő folyamatok mindegyike egyféle tanulási folyamat, melynek alapfeltétele a csoport léte és csoportként funkcionálása. A csoportdinamikai definíciók szerint csoportról két vagy több ember esetében beszélünk, amennyiben az emberek között interakció és dinamikus kölcsönhatás, interdependencia van. A formális (csoport) struktúra keretében együttműködés zajlik egy közös cél érdekében és a résztvevők önmeghatározása (mint a csoport tagjai) viszonosak és elfogadottak. A csoport minőségileg más, mint a tagok összessége, és a csoport életének különböző szakaszaiban — alakulás (forming), viharzás (stormig), normázás (norming), működés (performing ) és végül a felbomlás (adjourning) (Bruce Tuckman, 1965) - megvalósuló tanulási folyamatok is több síkon egyszerre történnek. Az alakulás szakasza a tagok megismerkedése és a csoport létrejötte. A viharzás a különböző csoportfolyamatok kialakulásának ideje, a csoportban betöltött szerepek (konstruktív, destruktív, vezető stb.) kialakulásának ideje, míg a normázás fázisában megszületik a közös megegyezés a csoport működését illetően. A teljesítés szakaszában hatékony munka folyik, a kitűzött cél megvalósításáért. A felbomlás végül a csoport „megszűnését” jelenti, a feladat megvalósult, mindenki továbblép. A csoportba érkező egyének személyisége különböző, mindenki saját tanulási stílussal, önképpel, szociáliskompetencia-szinttel, általános tudással, tapasztalattal és készségekkel rendelkezik. Az adott csoportban működés során a felsoroltak mindegyikében lesz, az egyéntől és a csoport működésének játékszabályaitól függően, kisebb-nagyobb változás. A csoport lényege nem a tagok hasonlósága vagy különbözősége, hanem kölcsönhatása, egymástól való függése (interdependenciája). Egy csoportot „dinamikus egészként” jellemezhetünk, ami azt jelenti, hogy bármely részletének az állapotváltozása valamennyi többi részlet állapotát is megváltoztathatja. A tagok kölcsönhatásának fokát tekintve a kis csoportokban a laza tömegszerű állapottól, a sűrű összetartozásig minden változat megtalálható (Mérei, 1975, 44).6 6 Mérei Ferenc (1909-1986) pszichológus, pedagógus Kulcseszméje: az ember társas meghatározottsága. Széles körű munkássága során a csoportok belső viszonyait, az egyének csoportban elfoglalt helyét, az egyén szerepeit, az erkölcs- és szabálytudat alakulását, a társas magatartást is kutatta. 94
