Gulyás Gabriella - H. Bagó Ilona (szerk.): A kezdet a egésznek a fele - Múzeumpedagógiai füzetek 1. (Budapest, 2010)

Esszék

VÁSÁRHELYI TAMÁS saját erőből finanszírozunk egy projektet, szükséges, hogy költség-haszon-elemzést is készítsünk. Ilyenkor számba vesszük a tervezett kiadásokat, a tervezett (lehetőleg őszintén és reálisan becsült) bevételeket, és projektünknek egy újabb képét kapjuk meg. (Ennek a rövid leírásnak a keretében nem merülünk el olyan részletekben, mint annak a követése, hogy időben hogyan következnek be kifizetéseink, milyen esetleges bevételekkel számolhatunk már addigra, mindez milyen hatással van a pro­jektre és az intézménye egyaránt.) Szervezet - Minden projekt esetében van, vagy meg lehet nevezni egy „megren­delőt”, aki mintegy kívülről, felülről ellenőrzi a projektet, terveit, haladását, végered­ményét. Megrendelőnek tekinthetjük a pályáztatókat is, akik joggal várják el, hogy a támogatásukért cserébe a pályázatban ígérteknek megfelelően teljesítsünk. A meg­rendelő néha a fenntartó önkormányzat vagy múzeumi szervezet, néha egy „felügye­lő bizottság”, amit mi magunk hívhatunk életre a projekt céljaira. Mennél függetleneb­bek ők a múzeumtól, annál inkább várható, hogy tárgyilagos értékeléseket kapunk tőlük, hogy nem esik meg a szívük pillanatnyi belső idő- vagy anyagi zavarainktól, hanem számon kérik a terv szerinti haladást - és ez végső soron a mi érdekünk. A projektszervezet fontos tagja a projektvezető, akinek (optimális esetben) az a feladata, hogy a projekt terv szerint haladjon. A fontosabb tevékenységi területek­nek megfelelően lehetnek a projektszervezetben munkatársak (pl. a gazdálkodásra, a minőségbiztosításra, a kommunikációra, a dizájnra stb.). Feltétlenül érdemes a munkaköröket tisztázni és írásban is rögzíteni, és a hatásköröket is, ez sok későbbi szervezetlenségnek, vitának veheti elejét. Gyakorlatban egy kiállítás rendezője gyakran egy személyben projektvezető, tu­dományos szakember, esztétikai kérdésekben is megkerülhetetlen (pedig ahhoz esetleg nem is ért), kommunikál a projektről, és néha a „felügyelőbizottság” szere­pét is szereti betölteni. Nagyon ritka az olyan ember, akinek ez tényleg megy. Sok­szor jobban jár egy intézmény, ha több dolgozó és külső együttműködő teszi össze tudása, tehetsége javát. Információközlés - Fontos, hogy a projekten belül minden fontos információ eljus­son ahhoz, akinek szüksége van rá. Ha a projektcsoport tagjai nem egy szobában dolgoznak, akkor érdemes végiggondolni és írásban is rögzíteni, hogy ki, mikor, kivel, hogyan közli a legfontosabbakat. Ez történik a projekten belül. De az is fontos, hogy a projektről kifelé, az érintettek, a közönség felé is megfelelő informá­ciókat juttassunk el, és ennek a módját, útját is érdemes írásban is tervezni. 48

Next

/
Oldalképek
Tartalom