Gulyás Gabriella - H. Bagó Ilona (szerk.): A kezdet a egésznek a fele - Múzeumpedagógiai füzetek 1. (Budapest, 2010)

Témák és gyakorlatok

TÉMÁK ÉS GYAKORLATOK

De előtte egy javaslat: Kedves Olvasó! Mielőtt folytatja az olvasást, írja le egy darab papírra, mit lát, ha egy ötforintost néz, mit lát rajta! Egy-két szavas tételekből álljon a lista. Higgye el, megéri!

És most a szokásos kérdések és válaszok:

Milyen az ötforintos alakja? Kerek, lapos, precízen: kör alakú hasáb.

Milyen a színe? Sárga, nem sárga, hanem bronzszínű, nem bronzszínű, de nem is rézszínű, újkorában sárga majd megbámul. Miért ilyen? Mert ötvözet, azaz többféle fém összeolvasztásával keletkezett, tartósabb, a kopásnak és a vegyi hatásoknak (csapadék, izzadság, mosószerek) jobban ellenáll, mint a réz, de azért korrodálódik ez is. Néhány pénzünk két színű, kétféle fémből készül. Hogyan készítik, belepattintják a belső korongot a külső gyűrűbe? (Senki sem tudja.)

Mekkora? A találgatás fél centitől két centiig is terjedhet. Nem tudjuk látatlanban és centiméter vagy vonalzó nélkül megmondani. (A becslést hogyan segíthetjük majd, ha előkerül egy példány? A hagyományos „kockás papír” ami tulajdonképpen „négyzetrácsos”, 5 mm távolságra lévő vonalai segítenek a becslésben.)

Mekkora a súlya? Érzésre könnyebb, mint a fehéres színű érméink - azaz a fajsúlya kisebb.

Mit látunk rajta?

• 5-ös számot.

• A forint megnevezését. - Miért, milyen pénzeink voltak még? Fillér, a háború előtt pengő, krajcár. Miért kellett lecserélni a pengőt? Inflálódása miatt és politikai okokból.

• Magyar Köztársaság - Miért fontos ez? Igen, a rendszerváltás után a Magyar Népköztársaság feliratot váltotta le. Mi a különbség? Mi volt az akkori 5 forintoson? Ki volt az akkori 5 forintoson? Kicsoda Kossuth?... Van-e, volt-e más kiemelkedő személyiség fémpénzünkön? Mátyás király aranypénze biztosan felmerül. Az ezüst 5 forintos értéke jóval nagyobb volt anyagából fakadóan, mint a vásárlóértéke.

• Recézet - Van rajta, de hogy az élén van (a vakok és gyengénlátók segítésére) vagy a lapján (díszítésül), az már vita tárgya szokott lenni.

• Madár - igen, de milyen? Hosszú lábú, hosszú csőrű, gázlómadár. Onnan is látszik, hogy vízben áll. Vízgyűrűk mutatják, hogy vízben áll. A vízgyűrűk a víz felületi feszültsége miatt jönnek létre, a felületen lévő vízmolekulák egymáshoz való erősebb kötődése miatt. Ha kavicsot dobunk a vízbe a hullám körkörösen tovaterjed. Más madaraknak milyen lába, csőre van? A ragadozó madaraknak rövid, görbe csőre, erős karma van.

130