Gulyás Gabriella - H. Bagó Ilona (szerk.): A kezdet a egésznek a fele - Múzeumpedagógiai füzetek 1. (Budapest, 2010)
Témák és gyakorlatok
5. EMLÉKHÁZ ÉS DRÁMAPEDAGÓGIA A kérdezést szabályozni is lehet: • a tanár megszabja, hogy melyik csoport melyiktől kérdez • hány kérdést írjon, és ebből hányat tegyen föl a csoportnak • kitől vagy kiktől kérdezzenek • ki kitől kérdezzen, stb. A végén írásbeli összefoglalót lehet kérni a gyerekektől. 9. Napló A csoportok megírják a fiatalember naplóját azokból az időszakokból, amelyet bemutattak, amellyel foglalkoztak. Annyi nap készül, ahányan vannak a csoport tagjai. A napok egymást követik, és egyik közülük az, amelyikről az állókép is készült. Mindenki egy naplóbejegyzést ír meg. A csoporttagok egyeztetik a bejegyzéseket a bemutatott eseménnyel, megbeszélik a dátumot, végül hogy ki melyik napot választja. Ezután a csoportok a körön belül időrendi sorrendbe ülnek, és felolvassák a naplórészieteket. Minden felolvasás a dátummal kezdődik, és azzal végződik, hogy a felolvasó a fiatalember széke mellé teszi a naplót jelképező lapot, melyet felolvasott. (Célszerű a feladat előtt egyforma méretű, de csoportonként más-más színű lapokat kiosztani a gyerekeknek.) Érdemes felhívni a figyelmet arra is, hogy lehet, hogy nem minden naplóbejegyzés volt részletes, lehet hogy voltak olyan oldalak, amelyeken csak jegyzetek voltak, vagy csak jelek, rajzok, ábrák szerepeltek. Nem kell, hogy a bejegyzések azonos stílusban készüljenek. A feladat előtt - ha a csoportnak nincs ismerete a naplóírásról — meg kell tanítani a naplóírás sajátosságait, formai és stilisztikai követelményeit. A feladat célja: • reflexió arra, amit eddig csináltunk • mélyítés • érzelmi bevonódás I 19
