Endrőczi Elemér: 100 éves a magyar orvostovábbképzés 1883-1983 (Budapest, 1983)

I. fejezet: A szervezett magyar orvostovábbképzés előzményei

a XIX. század végén. Ezekben az években létesült (1890) a Pasteur Intézet, amelynek első vezetője Hogy es Endre volt. Az egészségügyi ellátás fejlődése tette indokolttá a Budapesti Önkéntes Mentő Egyesület szervezését, amelynek Kresz Géza volt 1883-ban a kezdeményezője. Több fővárosi kórház épült fel: István kórház (1885), László kórház (1894), Margit kórház (1897) és az új János kórház (1898). A kórházak ápolónői képzését Haffner Mihály pesti városi orvos már 1793-ban javasolta. A XIX. században a közvetlen betegellátást döntő mértékben apácák végezték. A világi ápolónők szervezett képzése a Magyar Vöröskereszt szervezésében 1883-ban kezdődött meg. A XIX. század végén évente mintegy 70 ezer ember halt meg tuberkulózisban. Korányi Frigyes mintegy 400 ezerre becsülte a tuberkulózisban szenvedő betegek számát. Ennek hatására készítette el Korányi Frigyes 1897-ben azon javaslatát, hogy a betegek jobb gyógyulása érdekében, a kor nemzetközi tapasztalatait figyelembe véve, szanatóriumokat kell létesíteni. A ,.Tuberkulózis" c. lap indítása szintén hozzájárult a társadalmi méretű felvilágosító munkához, és ennek keretében alakult meg 1896-ban a Budapest Szegénysorsú Tüdőbeteg Szanatóriumi Egyesül3t — Korányi Frigyes, Okolicsányi Kuthy Dezső és Tauszk Ferenc vezetése alatt —, majd 1902-ben a budakeszi tüdőbeteg-szanatórium. Szociálpolitikai jellegű intézkedésekre is sor került: így 1865-ben szervezték meg az Országos Lelencházi Társulatot, és 1898-ban Szalárdy Mór javaslatára a talált gyermekek gondozását a Fehér Kereszt Egyesületre bízták. A fővárosban és vidéken 1 1 menhelyet létesítettek. Az ország fokozódó iparosodása szükségessé tette a munkásság egészségügyi ellátásáról való fokozott gondoskodást. Egyes üzemekben betegsegélyezők létesültek (Ganz Gyár, 1851; Óbudai Hajógyár, 1857), és 1870-ben alakul meg Farkas Károly kezdeményezésére létesül az Általános Munkásbetegsegélyző és Rokkant Pénztár, amelynek 1880-as években már 40 ezer tagja volt. Megelőzve a budakeszi tüdőbeteg-szanatóriumot, már 1897-ben pihenőkórházat létesítenek Szentendrén.