Endrőczi Elemér: 100 éves a magyar orvostovábbképzés 1883-1983 (Budapest, 1983)

I. fejezet: A szervezett magyar orvostovábbképzés előzményei

intézkedik a kórházak felügyeletéről, a járványügyi bejelentési kötelezettségekről, — kimondja, hogy a kórházak létesítése belügyminiszteri engedélyhez kötött. — a vasút és hajózás egészségügyi ellenőrzése állami feladat, — a gyógyszerészet állami ellenőrzés alatt áll. Az T. egészségügyi törvény értelmében minden város és (5000 lakosnál nagyobb község köteles orvost és 1500 lakosnál nagyobb község bábát foglalkoztatni. Intézkedik a tisztiorvosi és tiszti főorvosi hálózatról és hatósági jogkörökről. A belügyminiszter felügyelete alatt álló egészségügyi ellátás szervezeti felépítése a közigazgatásra épült (megyei hatósági jogkör), de a törvényhatóságot munkájában egészségügyi véleményező bizottságok támogatták. A kormányzat szintjén ilyen szerepet töltött be az Országos Közegészségügyi A Rókus kórház a XIX. században Tanács is. Az 1876. évi törvény lényegében kerettörvény volt, nemzetközi viszonylatban is jelentős alkotás, különösen a járványügyi és közegészségügyi intézkedésekre, amely meghaladta a fejlett országok hasonló alkotmányjogi rendelkezéseit (svéd: 1874; angol: 1875). Természetesen a törvény maradéktalan végrehajtására az adott gazdasági-társadalmi viszonyok között gondolni sem lehetett, de figyelemre méltó, hogy a hatóságilag szegénynek minősített rétéig számára a törvény kimondja az ingyenes orvosi ellátást. Az 1887. évi XXII. törvénycikk értelmében a csecsemők himlőoltása és a gyermekek úiraoltása kötelező. A járványok megelőzésében különösen jelentős Fodor József, Körösi József, Pertik Ottó, fíókay János és Chyzer Kornél munkássága és szakértelme, akiknek a kezdeményezésére számos rendelet látott napvilágot 23