Endrőczi Elemér: 100 éves a magyar orvostovábbképzés 1883-1983 (Budapest, 1983)

I. fejezet: A szervezett magyar orvostovábbképzés előzményei

I. FEJEZET A SZERVEZETT MAGYAR ORVOSTOVÁBBKÉPZÉS ELŐZMÉNYEI szervezett magyar orvostovábbképzés 1883-ban kezdődött, de kialakulása körülményeinek megértéséhez szükséges rövid áttekintést adni a magyar orvosképzés és egészségügy XVIII. és XIX. században végbe ment fejlődéséről és helyzetéről. Tekintettel arra, hogy a bécsi egyetemen a XVIII. század végén sem avattak orvosdoktorrá protestánsokat, a magyar orvosok többsége holland, olasz, német, lengyel és cseh egyetemeken tanult. Több magán orvosi iskola is működött, amelyek a gyakorlati előképzést biztosították; és ezt követően a tanulmányokat egy-két évig valamelyik külföldi egyetemen folytatták és szereztek orvosi diplomát. Már a XVIII. század közepén megkezdődtek a törekvések arra, hogy Magyarországon az orvosképzés és általában a tudomány művelése érdekében egyetem felállítására kerüljön sor. Ebben a kezdeményezésben kiemelkedő szerej)e volt Perliczi (Perlicius)Jímos Dánielnek, aki Mária Teréziához írt memorandumában javasolja az ,,orvosnevelő egyetem, tudományos akadémia és országos könyvtár" létesítését. Helyi kezdeményezésként, Esterházy Károly egri püspök 1740-ben jogi iskolát alapított Egerben, és ennek kiegészítésére, Markhot Ferenc vezetése alatt ,,scola medicinalis" kozdte meg működését 1769-ben. Az orvosképzés rövid élettartamú volt Egerben (1774-ben megszűnt), de mutatta a hazai társadalmi igények mindinkább sürgető jellegét. A hazai orvosképzés elmaradottságában döntő szerepet játszott a bécsi egyetemi oktatás színvonalának alakulása is az orvosképzés nem felelt meg a kor követelményeinek, és az osztrák fiatalok is szívesebben keresték fel a nagyhírű nyugati egyetemeket. Miután 1745-ben Gerhard van Swieten — Boerhave tanítványa — az uralkodó meghívására Bécsbe érkezett, rövid idő alatt az osztrák egészségügy és a bécsi egyetem nagyvonalú reformját hajtotta végre. Megteremtette a híres első bécsi orvosi iskolát, megszervezte az egészségügyi ellátást, és az orvosképzésben bevezette a betegágy mellett folyó oktatást. Szerepe volt abban, hogy 1769-ben elrendelték a nagyszombati egyetem átszervezését és egyúttal orvosi karral való kiegészítését, amelyet Mária Terézia 1777. február 10-én kiadott rendeletében Budára helyezett. A budai királyi palotában létesült „királyi egyetem" alkalmatlan volt az orvosképzésre, az orvosi gyakorlathoz szükséges ismeretek elsajátítása Budán nem volt lehetséges, és 1784-ben az orvosi kart Pestre helyezték. 1775-ben a kolozsvári „főtanintézet"-ben is megkezdődött egyes orvosi 13