Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, 4. folyamat 1. kötet, 1-26. sz. (1848)

5. szám

- 69 — azokra alapítani. — Ha tehát sikerülne ez, mennyire lehetsé­ges ez emberélet biztosiló czélra a nem részekre szakadt, ha­nem khaoszként szerteszállongó nappori orvoselemeket — a je­lenben kiki magának élő csaknem egészen elkülönözött orvos­egyéneket összeállítanunk, szerkesztenünk, s organisálnunb, ha nem különben — mint a hamis kártyások — úgy össze bírnánk magunk közt tanúlkozni, hogy egyes szemvágás, egy tele­graphi mocczanat, bár honnét kiindulva az egyetemes test ál­tal mit jelent, megértetnék; ha összevágólag, mint mi alőlrul e szerkeszkedendő nagy orvos úniót minden ereink föláldoztával összeállítani iparkodunk , úgy más oldalrul e fáradozásainkban fölülről, a kormánytul, és mellesleg törvényhatóságainktól nem hogy gátoltatnánk , hanem inkább erélyesen elősegítetnénk : úgy a magyar orvostudománynak nemcsak alapköve volna letéve, ha­nem az egyetemes épület is bevégezve, mellyben és mellyből honfi társaink élelbeli üdvérc az egyes erőknek működni, a psy­chicai éldeletek legnagyobb lépcsőzete lenne. Az orvostudomány ,,alapköve és épületé''' mondám! igenis, még pedig rendíthetetlen és változhatatlan alapra rakott épület! melly a mi Ily egyszerű a maga kiindulási pontjában s lényegé­ben, olly az idő szüntelen fordulataihoz röpkényként odasimuló s mindig változó a maga alakzatában! melly a kór természeté­től kiadott parancsokat híven fölfogva, sa gyógyterveket azok szerint idomítva , nem hogy — némelly napi tartású theoriák­ként ura kívánna a kórtermészetnek lenni, hanem inkább — ha titkos szavait megértheti — azoknak engedelmeskedni a legfőbb kötelességének és gyönyörűségének tartja, az illy gyógyépüle­tet gondoljuk rendit hetetlen és semmi theoria-ingásnak nem en­gedelmeskedő alapokon állani. Váljon nekünk magyaroknak, a mi tandem aliquando óhajt­ható volna, mert mi semmit magunk ereiből még eddig kiállíta­ni nem tudtunk, hanem mint átalában philosophiánk, úgy még más élettudományaink a többi közt medicinánk is mindenkor a külföld emanatiója s vak utánzója volt, minden — mit nem historiábul kell tanulnunk — mert élő szemeink előtt vonult el — minden mondom gyakorta egymás halálát be sem váró silány alapokon épülő külföldi theoriáknak engedett, s ekként mindig csak a külföld járma alatt nyögött — váljon mondom nekünk magyaroknak sikerülend-e magunk számára egy egészen indi-

Next

/
Oldalképek
Tartalom