Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, 4. folyamat 1. kötet, 1-26. sz. (1848)

26. szám

— 404 — mazandó orvosi egyenek irányában följogosítva van. Kiemeli egy­szersmind méltán az állodalomnak az orvosi rend irányábani kö­telességeit is; de azon módokra kiterjeszkedvén, mellyek az állodalmat a hivatalaira alkalmazandó orvosi egyének szakokba­ni kiképzeltségérül biztosítbalják , néiui keserűséggel terjeszke­dik ki a sebészi tanfolyam korholására , elmondván egyszersmind a sebészi rend fölött a halotti beszédet olly modorban , melly sze­rint a szavak keserű nyomatékát inkább az ingerültség, mintsem az igazság rovására számíthatnék. A sebészi rendre a maga idejében igenis szükség volt, a hajdanságnak gyérebb hajlama a tudományokra , az orvosi pályá­rai hosszas és költséges készület; a szolgai és lenézett állás, mellyben a vízözön előtti világ az orvost hazánkban részesítet­te, a bonczolásoktóli előítéletes irtózat, leginkább a vagyono­sabb osztályban ; a szükség , melly a háborús időkben az orvo­si egyének minél hamarabbi elkészültségét leginkább a sebé­szet térén igénybe vette, hozta a sebészeti tanfolyamat gyakor­latba , és tette azt szükségessé; és miután az életben minden egyes kóreset a casuistica tárgya , a tanszéki rendszeres előa­dások pedig csak átalánosságok körül foroghatnak ; miután az os­kolai oktatás minden tudományban , s igy tehát orvosiban is csak vázlatát s alapját nyújtja azon tudományos műveltségnek , mel­lyet önszorgalom az élet és szakbani gyakorlat terén rája építhet, világos, miszerint az egyénileg befejezett szakkörüli rnivelteég nem annyira az oskolai oktatásnak, mintsem az egyéni kisebb vagy nagyobb capacitásnak, önszorgalom és gyakorlat eredmé­nye. Mi részünkről bevégezzük itt következtetéseinket, ki lo­gicával bir, folytassa inaga. Egyébiránt a mai világban nem panaszkodhatunk többé sem a tudományokhozi gyérebb hajlam, sem azon irtózat felől, melly valaha a jobb módú ifjakat a bonczolat vagy a hosszas iskolai pályáiul visszaijeszté ; sőt erősen is hisszük , hogy ú j szabad­ságunk és egyenlőségünk faja rövid időn a józanság azon gyü­mölcseit termendi meg , miszerint hazánk a közéj» századok pe­nészeibül kibontakozott nemes családjai épen azon mértékben becsületüknek vallandják , ha tagjai között egy elösmert hírű orvost vagy más egycb tudóst számítandanak , a melly mérték­ben idáig foltnak vélték nemzetség fájóknak azon levelein, mel­lyek mind idáig csak fő j»apok és viczispánok számára szűzen

Next

/
Oldalképek
Tartalom