Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, 4. folyamat 1. kötet, 1-26. sz. (1848)

22. szám

— 349 — Kivonatok idegen lapok- s munkákból Vegyes közlések. A szokástan (Ethnologie) viszonyosságáról a medicinához és élettanhoz. Hogy leghajilanibb időkben már a különféle emberfajok egészen ellenkezőleg éltek jelenkorunkhoz képest, hogy némellyek már akkor is észbeli fejlődést és mesterségekbeni jártasságot nyilvánítottak , mig mások ellenben a legmélyebb tudatlanságban tespedtek , minden kétségen túl vagyon. A pháraók idejében élt szerecsen , kinek másolatát az egyiptusi emlékekben (Monumentum) láthatni a jelenkoritól semmiben sem különbözik. Látni tehát, hogy a kor maga a kifejlődésre nem kielégítő föltétel, mivel e szerint némelly néptörzsök igen korán müveitek fogtak volna lenni, mig mások most is 4000 év után műveletlenek lennének ; végre az égalj sem ajánl elegendő okot a fajok különböztetésére. Mivel a jó reménység elöfokán (Promontorium bonae spei), hol a legfölségesebb éghajlat van, legképtelenebb és szellemtelenebb nép — Buschmänner — lakik. Nem külső okok hát azok, mellyek a törzsök különféleségét határozzák, kiváltképen az 5. népfajt nem , sőt magát az európait sem. Mi különbség van a deák gyarmat és Oláhország őslakója székely, irland , és német között, kik mindnyájan a kaukazi fajhoz számittatnak; továbbá a szerecsenek, — Buschmänner-ek , kafferek , aranyrévparti (Goldküste) és monjol-szerecsenek között? — Az elsők és az utolsók alig birnak egy négylábúnak ösztönével, és a kafferek hamis, hűtlen ügyes népfajnak lenni találtattak , melly magát a hadvivő látnók Josuát, Mahometet, e században pedig Mokammát nemzé. Es e törzs mégis eredetileg Afrikának legaljasb részei lakója volt. Ep olly változatosak a testi különféleségek; egy nemes magyar már nem különbözik a közönséges paraszttól, a legtisztább német fajtól, mint a hogy a mínás és kafferek sem , a monjol és binni szerecsentöl. Mindez a medicinára nézve érdekkel bir, nevezetesen a lowlandi scótnak hashajtóul 2 obon keserű só lészen szükséges, mig egy francziának fél obon is elegendő. Ugy a kóros afrikainál az életerő ellenhatása sokkal csekélyebb , a kór tehát sok-