Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, 4. folyamat 1. kötet, 1-26. sz. (1848)
21. szám
— 326 — kapott javaslatok nyomán, — — vagy ha nem kapna is illyeseket, minthogy mi még igen szokatlanok vagyunk az őszinte s nyilt szóhoz, nem leendene is hajlandó az említettük képviseleti alapra fektetni tervezetét; hinni akarjuk , miszerint a ministerium önmagával ellenkezésbe nem jövend az által, hogy csupán az orvosi institutiót venné ki a képviseleti rendszer alól,mihezképest tellyes reményünk vau , és bizalommal fölkérjük az illető minister urat a tervnek ollyatéo modorbani el nem fogadására. Bizalommal fölkérjük Klauzál Gábor kereskedési s ipari minister urat, hogy megyénként képviselőket hívjon össze, hahogy az orvoskar által elfogadott tervezet fölött a környéki orvosok többsége nem nyilatkoznék , mire mi a kiszabott idő rövidsége miatt is el vagyunk készülve , aztán meg azon önmagunk közt egyhangúlag fölmerült vélemény-egység nyomán is, miszerint a két testvérhaza orvosai jogtalanul igen érzékenyen sértvék az orvoskarnak,— mint nem országos bizalom által választott testületnek, — azon túlkövetelő eljárása által, hogy a megyei orvosok kihallgatása nélkül (ervet készíttetett, és azt már magáévá is tette s pro forma utólagosan nagy imámossággal szólítja föl őket a hozzá szólásra, mit legtöbb megye orvosai — adja isten , hogy csalatkozzunk — (enni nem fognak. Orvostársak! Ezek észrevételeink az állodahni orvos-hivatalok miként rendezésére. Szólni akartunk még, és pedig komolyan s figyelmezletőleg szólni a közegésségi s orvosi ügynek a ministeriumnál leendő minő egyenek általi kópviseltetéséről, mert a reform nálunk még szokatlan levén, az illető minister nem ösmerheti azon egyéneket, kik a magyar orvosügy eddigi parlag mezején fáradozva becsületben őszültek meg, és ösmerve a helyi viszonyokat orvosilag , izraclben nem járatlanok. De mikor még nem is gyaníthatok a budapesti orvosi reformtervnek életbeléptetését, imezeketolvasók a hírlapokban: Sláhly Ignácz osztályfőnök, Sauer Ignácz országos főorvos, Eckstein Frigyes, Havas Ignácz, Tormay Károly , Wagner Dániel, Zlámal Vilmos tanácsosok, Réczey Imre titkár, Csoréj Demeter, Fromm Pál fogalmazók. Es e nevek olvasására, mint akiket villám sújtott, perczckig szótlanok levőnk ; nem túlságos ürömnek miatta lón pedig szivünk elnyomatva, hanem a sajgó fájdalmaknak miatta, miknek közepette lehetlen a vészharangot meg nem kondítanunk a két