Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, 4. folyamat 1. kötet, 1-26. sz. (1848)

20. szám

— 317 — maradt. Szűklehellésben (Asthma) szenvedett 530, szárazban 242, nedvesben 288. Belőlük egy sem gyógyult meg tökéletesen, 328 javult, 202 minden eredmény nélkül maradt. Gége és garat lobban sinlett 532, közüle meggyógyult 177, javult 320, és csak 35 nem nyert semmi sikert. Gége és lödösorvadásban 437 szenvedett, ezek közül tökéletesen egy sem gyógyult föl, 96 javult, 341 sikeretlenül maradt. Ez előszámláltakon kivül voltak még sok görvélyesek, közöttük 109 gyomorfájdalmas, 408 csúzos, 496 bőrbeteg, kik közül csak 179 gyógyult meg. Záradékul mindezekből követköztethetni, hogy a Cauteretsi fürdők hatása inkább és kizárólag erőtulságos s az edényrendszerre irányzott légyen. — (Ami. de thér. Decbr. 1843. — Decbr. 1846.) Dr. Cs. Az ember- rühnek robar (Entomologische) és kór tani fürkészete. A szerző a riihet ragályos kórnak határozza, melly lételét az úgynevezett — acarus scabiosus — által tartja fön. Melly a kiköltés időszakán egy vagy két pondrómenet (Milbengang), viszketés és néhány magában álló hójagcsák állal, virágzása időszakán pedig az ujak oldalaini hójagok, a végtagokon és az egyéb testeni pörsenések, nagyobb kissebb számú pondrómenetek, vagy acarus és átalános, kivált éjjeli heves viszketés által jellemzi magát. Minden korú, nemű, és mérsékményü egyén a riihet megkaphatja, mi azonban egyedül csak közelebbről érintkezés utáni ragályzás útján mehet egyik egyénről a másikra által. — A szerző e kérdéseket teszi: mitől függ a ragályzás? — Valljon a hójagbani tartalmazott savótól, a fakadékbani genytől, vagy végre magától az acarustól-e? E kérdések megfejtéseid tett kísérletek azon eredményi adták, miszerint sem a hójagbani savósság, sem a fakadókból kikülönített geny a ragály hordójául nem tekinthető. A kór kezdetén, sőt ennek egyéb későbbi szakain is a pondrómenet az egyedüli kórhatárzati jel. Mikint a pondró mászni kezd, a felbőr azonnal fölemelkedik, és mivel az