Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, 4. folyamat 1. kötet, 1-26. sz. (1848)

20. szám

— 315 — kivételével, kik az átalános oltás idejekor a 6 hetet el nem ér­ték. — Beoltatott ezen évben 2073 gyermek. Víziszony, öngyilkolás vagy mérgezés ezen évben nem for­dult elő. A szegényebb sorsú adózók számára e jelen évben a ns megye honi pénztára rovására rendelt gyógyszerek utáni költ­ség volt: Első félévben 205 fr. 16 kr. Második „ 130 „ 15 „ Összesen 335 fr. 31 kr. p.p. Kivonatok idegen lapok- s munkákbul Vegyes közlések. Pyrenaei ásvány forrásokról. A Pyrenaek forró , meleg és hideg ásványvizekben rendkí­vül gazdagok, és ezért évenként több mint 60000 betegtől: Angol, Franczia, Spanyolország és Amerikából látogattatnak. E hegyvonalok különféle fekvésüknél fogva különböző légmérsék­kel bírnak, átalán véve azonban olly hűvössel, bogy a fürdési időszakot leginkább csak julius és augustus havakra korlátolhatni. Ásvány forrásai vegyészeti minőségükre nézve kénes, savas és va­sas tartalmúak. Ezek legtöbbje a pyrenaei hegylánczolat közepe táján van. Keletről nyugotnak legnevezetesebb fürdő helyei e kö­vetkezendők : 1.) Ax, 2.) Bagneres de Lochon, 3.) Baré­ges, 4.) St, Sauveur, 5.) Cautérets, 6.) Eaux-Bonnes, 7.) Eaux-Chaudes, 8.) Bagnáres de Bigorres, és más nagyobb számú kevésbé ösmeretes helyek. Az ásvány források mérséke századok óta, mellyek időköz­ben többször vegyészi vizsgálat alá vétettek egy és ugyanaz, és pedig a vízforrás pontja alatti. Némellyike ezeknek a fold színe föiött gőz alakban tűnik föl, mi 100° C mérséket előlegez. A pyrenaei fürdők egyedül meleg kén-forrásaikról nevezete­sek , mellyek leginkább vérgerjesztőleg hatnak; különösen a kül­ső és belső hajszálrendszerre. Következőleg az ezen hatásnak megfelelő kórállapotok következendők lesznek: idült csúzok, iz-

Next

/
Oldalképek
Tartalom