Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, 4. folyamat 1. kötet, 1-26. sz. (1848)

19. szám

— 298 — netán ezek fenésülést okoztanak , a fenésülcsi folyamat is kivetel nélkül magában a lobos bélben fejlődik , s csak innen szármozhatik el a szomszéd részekre is. A bonczolás ellenben világossá (evé, hogy a fenésülés fészke itt egyedül a köldök és szeméremcsontok között létező bőrháj (panniculus adiposus) volt. — Lob nélkül azonban ez nem történhetett; tehát szükségkép föl kell tenni azt, hogy a lob is ugyanazon részben fészkelt, mellyben a fenésülés folyamata kezdődött, véghezment, s onnan a mellettes részekre származott cl, azaz, az ezen esetben szerfülötti vastagságban előtalált börhájban. Véleményem szerint azon kérdés: „Ezen lob következménye volt e a fölfordulás alatt történt megütésnek, vagy tán csak akkor származott, midőn azt már valmint ob- úgy subjectivjelenségek elárulák , tehát october 2- vagy 3-kán?" csak valószínűséggel eligazítható. Mert ha közvetlen következménye volt azon sérelemnek, ugy annak fön kelle állnia elejitől fogva egész azon időpontig, mellyben huzamos alakából kibontakozván forróvá vált. — Hogyan megfejthető pedig ezen esetben az, hogy a beteg egész 3 hétig e helyen nemcsak semminemű fájdalmas érzést nem panaszolt, hanem illyen még a durva vizsgálatok alatt sem fedeztethetett föl; kivált, midőn a lob fészke a test felületéhez olly közel létezett? A második esetben pedig, t. i. hogy a lob csak 2- vagy 3-ik octoberben keletkezett volna , azon ellenvetés támad, hogy a beteg illy lob származhatására tudtommal legalább, semmi okot nem szolgáltatott. Részemről hajlandó vagyok e következő valószínűséget állítani föl: olly ideg- és véredénynélküli műszerzete az emberi testnek , minő a bőrháj épen ezen boncz-éptani tulajdonánál fogva legcsekélyebb hajlammal bir azon kórfolyamathoz, mellyet lobnak nevezünk; mind e mellett azonban kétséget nem szenved , hogy ezen ideg- és vérszegény része az emberi testnek külső erőszak , vagy vegytani befolyások és hatások által lobos állapotba ejthető. De épen a lob ama kétnemű fő tényező hijányából következik , hogy ha a börháj csakugyan lobba esik , ezen lobot, míg ez határozottan csak a börhájban fészkel, soha olly világos kórjelenségek nem jellemzendik, valamint ez más műszerzetek lobos állapotainál naponta észrevehető, és csak akkor lépend a többi közönséges világosan nyilvánuló, tehát vi-