Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, 4. folyamat 1. kötet, 1-26. sz. (1848)

10. szám

— 149 — tetní. — A Rókus-kórházban előjött váltólázas esetek szapora­ságát az időjárat után is sejthettük; mi pedig a csűzhurutos ese­teketilleti, ezek úgy látszik a más években illykor nagyobb számmal előjöni szokott lobos bajokat pótolják; hogy azonban e csúzos bajok milly természetűek lehettek, azt tán az okozó idő mondhatná meg. Egy szemem elé gördült heves természetű csúz eset e tekintetből azonban furcsának tetszik előttem; a csúz t.i. először a tüdőket látszott leginkább szutongatni, úgy hogy ér­vágást is igényelt, melly után helyét változtatva az alsó kalá­bokba vonúlt; s itt ellene a hihetőleg berz természete szerint ható csúzellenes vászon alkalmaztatott, melly olly szörnyű fáj­dalmakat okozott a betegnek , hogy le kellett venni, s utána ló­zsirbóli bekenések tétettek , még pedig olly haszonnal, hogy néhány bekenés után rövid idő alatt tökéletesen meggyógyult az ember. Mivel a csúzos betegségeket a legnagyobb valószínű­séggel a test termék berzéhözi külső földi és levegői berz arány­talansága okozza, az a kérdés váljon az okozó berz különbö­ző fajához képest nem két egymás irányában egészen ellenke­ző természetű csúz okoztatik-e? mellynek egyike talán inkább száraz-meleg és gyantás gyógyszerekkel, másika pedig nedves­meleg és zsiradékok által gyógyitatik meg inkább. Melly gya­nitás földerítése újra a legpontosabb berz-részérüli időjáratra te­endő folytonos ügyeletet kívánná. — A Dr. Rakitta és Eck­stein által tapasztalt forró kütegek nagyobb számának okát ta­lán szinte a nedves levegob en találjuk, melly a ragalyok te­nyészetét különösen elősegíti. — Tellyes figyelmünket érdem­lé meg a kütegek részérül Dr. Bene azon észrevétele, hogy egy némberi lény himlőbe esvén , nem annyira életét mint in­kább bőrét igen igen féltette, s ne talán a lencse- vagy borsó­nyomatu ragyák helyett himlő-köték, és forradások foglalják el csinos ábrázatát; mi hogy meg ne történjék, a beteg a világos­ság behatása ellen a betegség egész lefolyása alatt őriztetett, minek az lett következése , hogy az egyes himlőszemek mélyebb gyökeret a bőrbe nem bocsátván , a megtörtént lehámlás után a bőr a forradásoktul és kötéktül menten maradt. — Mi a Dr. Eckstein által jelentett cholerai és hasmenési eseteket illeti, ezek okát legalább részint szinte az idöjárat természetében keressük, sőt ahoz képest csudáljuk, hogy az első utak betegségei szá­mosabban nem fordultak elő.

Next

/
Oldalképek
Tartalom