Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, 4. folyamat 1. kötet, 1-26. sz. (1848)

8. szám

— 124 — A férfi húdcsö sipolyairól. A húdcsó sipolyai gát és monybelickrc osztatnak, az elsők gyakoribbak, és közönségesen a húdeső vagy a diilmirigy szenvedését előlegezik. Leginkább a szorulások , és ezek által föltételezett vizelletfolyás gátlása követküztében a húdosőben idült lob keletkezik , mellyet a csőnek kitágulása, evessége és átlukadása követnek. Azonban ütés vagy más egyéb sebzésbeli sóremlése is a gátnak sipolyt idézhet elő , ha a húdesőben keletkezett nyilás magától be nem gyógyult, vagy begyógyuláskor az utolsónak szűkülését eszközlöííe, melly a sipoly képezésének kedvezne. A hűdeső sipolyai ugyanannak kórai szüleményeiül tekintendők, mellyek azonnal, hogy a vizellet s;>ját természeti útján folyhatik, elenyészni szoktak. Mire nézve a sipolyok gyógyítására csak akkor határozzuk el magunkat, midőn a csőt járhatóvá csináltuk. Ezen bánásmód a sipolyok kiirtásául több esetben elégséges, mindazáltal régi hajokban a sipoly fölnyitása még is mint mellözheflen cselekvés fönmaradand, melly a vizelletnek folyásául mesterséges utat ajánl. Monleggia szerint a fő ok néha a hudesap tartósb bcnhagyásában keresendő, mi által a vizellet kikülönítő életművek izgattatván, rendirányos működésükben gátoltatni , s épen ez által a sipolyok beforradása késleltetni fog. Legalább ő a húdesap kivételére csakhamar gyógyulást következni tapasztalt. De ha a gyógyulás ez elővigyázat daczára sem sikerülne , úgy ő a műtétet t. i. a sipoly fölhasitását ajánlja. Jobert azonban ez utolsót megvetvén, helyébe a sipoly menetele egész hosszábani kimetszését, ennek oldalai varrás által egymíishoz közelítését, vagy ha a varrás ki nem vihető, önképlőség „autoplastia" által mondja az egyesítést czélszerübbnek lenni. Az említett kimetszést következőkép cselekszi: o a beteget épen úgy helyezi, mint a hogy a kömetszéskor szokott helyeztetni, ennek borékját magasbra emeltetvén , a sipoly menetel mélyében egy egyenes keskeny hegyes kusztorával bemegyen , mellyet a kés forgó mozgásával egészen körüljárván, végre csipesszel mint valami üres kúpot, kivonja. Ezen metszés azonban lényegileg semmi más nem, mint megelevenítés, melly minden más sebészi egyesítésnél szükséges. E megtör-