Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, 4. folyamat 1. kötet, 1-26. sz. (1848)

1. szám

hogy mindig készen kell lennie az orvos válaszának efféle kérdésekre : Bujasenyvi-c vagy sem a test fölületén , mindenütt elterjedt börbántalom ? Bujakór ragály szüleményének vagy inkább másnemű borbántalomnak mondható-e a bőrön mutatkozó korlátolt kisebb fekélyedés ? Önálló-e vagy inkább bujasenyv következményféle valamelly férfi vagy nő nemző részeinek megbetegülése ? Elragadhat-e a megmutatott bőrnyavalya érintkezés által, vagy sem; vagy tán épen raganyagot is fejt ki? Minek tulajdonítható a bujaseny vi bántalom hevessége vagy nyakassága , és miből származott, vagy miért tart olly makacsul a bőr vagy nemző részek betegsége ? Sajátságos foglalkozást vagy más befolyást kell-e mindkét esetben kárhoztatnunk? Illy és más efféle kérdések majdnem naponta gyötrik a gyakorlót, és nem ritkán egyedül alapos megfejtésöktől függ a kérdezett orvosnak hire, becsülete. Azért évszázadok óta számos vizsgálatok tárgyát képezik a test felszínének korai, és valóban az újabb idők szép világot terjesztettek a kórtan ezen ágára. A bőrkórokat illetőleg mint tudjuk az érdemdús Plenk Bécsben volt az első , ki azoknak alaktanában nagy becsű dolgozatokat tett, mellyeket újabb időben az angolok és francziák kitűnő sikerrel folytatónak. — Mai nap már az ide vonatkozó tudományos munkálatok nagy számmal vannak kezeinkben, millyenek egy Schwann-é a sejtképződésről, Henle-é a felbőr és festanyagról, Krause-é az albör és érméczes rostokról, derék hazánkfia Hyrtl-nek belövellzési eredményzeti, a Iondoni Sharpey, Mandl és Grnby párisi honfiainknak górcsői, és Pólyának nagy becsű kórgyógytani dolgozatai; Fuchs, Rosenbaum

t Cannstatt és /M/«-nak boncz-élctfani alapokon sarkaló fáradozásaik a börkórlanban.— Azon rettenetes bőrkor, melly Göröghont Spirocolon vagy Orchida név alatt ostorozza, és Wibmer és Kalogeropulos tudoroktól leíratott, vagy mellyet Lombardhonban Pellagra néven a tengeri buza élvezésének tulajdonitnak, továbbá melly Istriában Falcadine nevezet alatt hébe korba járványosán dúl, vagy mellyet Fkandinaviában Theria néven rettegnek, és újabb időben Brasiliában is Morphea nevezett alatt