Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, 3. folyamat 12. kötet, 1-25. sz. (1847)

24. szám

— 378 — tagokban érzést előidézni. Lehet azokat égetni, csípni s a beteg legkevesbet sem érez abból; de az érzidegek ezen izgatásainak vezetése a gerinczagy alsó részéhez, s a mozgidegekre való visszasugároztatása még is helyet talál, innen vannak az érzéketlen részeknek gyakran élénk visszsugárzási mozgásai. f.) A bóridegek anaestlicsiája az érzéketlenségen kivűl azt eszközli, hogy nem képes átestek hévmérsékleti viszonyait észrevenni. A jég nem eszközöl hidegség érzetet, a még olly forró viz is legfölebb langyosnak éreztetik. Az izmos életmüvek érzéketlensége azt okozza, hogy nem képes a bántalmas izomrészletek mozgását és nyugalmát megkülönböztetni; a fölemelt kar, mcllynek érzidegci szelhüdésesek, azonnal lesüllyed, mihelyt a figyelem róla eltávozik. A kóborideg érzéketlenségénél a légzés szükségének érzete, a gyomorban pedig a jólakás érzete szűnik meg. Mit jelentsen a lát-, hall-, és szagideg szélhüdésc, az különben is mindenki előtt tudva van. (Vége következik.) Kivonatok idegen lapok- s mnnkákbnl. A.) Kór- s gyógytan. Chomel párisi tanár nézetei az emésztetlenségröl (Dyspepsia.) Az cmésztctlenségct különben a gyomor valódi gyöngesége , astheniájagyanánt tekintették; Bronssais csekély lobos állapotot láta abban; Chomel pedig elveti ezen nézetet, s az emésztctlcnséget működési zavarnak tekinti az emésztő készületben , de a melly ennek sem anyagilag kóros állapotától, sem más életművek rokonszenvi bántalmától nem függ. 0 azt tisztán működési betegségnek, anyagnélküli bajnak (Morbus sine materia) tekinti, melly külső okoktól függvén azonnal elenyészik, mihelyt azok eltávolitatnak. Egy 26 éves, nyirkos mérsékményü de jól táplált főkötő csinálóné, melly foglalkozása következtében mindig ülni s hajlott helyzetben dolgozni kénytelcnitetett, az illy emberek szo-