Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, 3. folyamat 12. kötet, 1-25. sz. (1847)

6. szám

— 84 — leg is, kékes-vörös szint játszván.— A fejben sokkal tetemesb vérbőség (önt föl, mintsem egyéb járványok alatt; az agyállo­mánya föltünőkép lágyulva , tészta,szerű volt, ellentétben a más­kor mutatott szívóssággal. A gőg takhártyáján nem látszott különös változás. A tüdők rendesen vérdúsaknak , az alsó karélyokban tetemesb vérgyü­lem és petyhüdt májusödás észleltettek , ugy hogy könnyen tö­kéletlen tüdőlobnak vagy az úgynevezett hypostaticn pneumo­niának lehetett volna tekinteni. A lép tériméje és állományára nézve változó volt. A gyomorban jelenleg is lágyulás (ünt föl, a hártyák pety­hüdtek voltak és könnyen szakadoztak , a gáztól fölpuffasztott gyomor nagy térimét foglalt el; (akhártyája hellyel közel te­nyér-nagyságban hiányzott, másszor ujnyi hosszúságú szigete­ket képezett a (akhárlya pusztulása ; szine szennyes-zöld vala, a takhárlya alatti véredények bifeszitvék, néha fölrepedve lát­tattak , a kiömlött vér csokolád-szinű ; hasonló anyagok hányás által is vettettek ki. Atalán az idei járványban minden jelenetek és a bonczle­lctek is az agynak kitűnő vérdússágát mutaták , mi okból elő­adó ajánló szót emelt a helybeli vérbocsátások mellett, miknek üdvös eredményét fölhozott esetekkel is bizonyítani törekedett. A nadályozáson kivül még jéghideg borogatásokat a fejre s a testnek átalános hideg leüntéseit ajánlá Dr. Wagner J. érdekeseknek tartja az előrcbocsátott boncz­lelctekct , minthogy csakugyan a jelenleg uralgó hagymáz nem az úgynevezett altesti, hanem köteges hagymái. Tapasztalatai szerint a járvány kezdetén az altesti hagymáz lépett föl, melly­nek némelly esetei váltólázakat szinleltek. Altalán véve majd­nem soha sem történt a betegedés rögtön, hanem egyszer bor­zadások, hányás vagy erre való inger, csúzos lázak, féloldali fejfájás, bólgyuladás, májlob előzék meg több napokig a való­di kór kitörését. Eleinte a mellben légzési aggály, nyákhörgés mutatkozott, több izben visszatérő orrvérfolyással egyetemben. Az érverés nem volt sebes, sem pedig erőtlen, sőt mindég elég ellentál­lást mutatott , soha sem volt az kisded, könnyen elnyomható , hanem inkább erős , néha tellyes. Hasmenés igen ritkán észlel­tetett, a has puffadása mérsékelt, a has inkább besüppedett.

Next

/
Oldalképek
Tartalom