Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, 3. folyamat 12. kötet, 1-25. sz. (1847)

3. szám

- 35 az életben is hirtelen kiömlik a vér vagy savó a test minden részeibe, ezen izomhártyának elpetyhüdése által. A vér maga, miként mindenki előtt eléggé ismeretes, két lényegesen különböző alkatrészekből van összetéve. Az egyik folyékony — Liquor sangvinis —, melly a test minden részeinek képzése- és fentartására való anyagot tartalmazza. A másik pedig a górcsői hólyagcsákból álló vértekecsek — globuli sangvinis —. Ezen utósóknak az a rendeltetésük , hogy az életmüves állomány minden részecskéivel kölcsönös hatásba lépjenek, azok életerejét ostromolják, s az izgékonyságot velők közöljék , mellyben magok is a légzés segítségével a légkör élenye által részesülnek. Ebből látni való , hogy az életmüves állomány minden változása s az élő munkásságának az által eszközlött módosítása, ok vetetlen megváltozott kölcsönös hatást eredményez a vérrel, miből a vér szabályszerű eloszlása- és mozgásában zavar támad, miként a következő vizsgálatok megmutatandják. Az edényrendszer kóros viszonyaiban mind mennyi-, mind minőleges szabálytóli eltéréseket mutat. A vérnek mennyileges szabálytóli eltérései. A vérmennyiség szaporodása egyes részben vérbőség — Hyperaemia, — az egész testben vértelly — Plethora. — A vér mennyiség kevesbülése egyes részben vagy az egész testben vérhiány — Anaemia. — Vérbőség (Hyperaemia.) Ez gerjesztő okai szerint vagy erötulságos — sthenicus —, vagy eröhiányos — asthenicus — vagy erömüvi; a halál után beköszöntő, hullai vérbőségnek neveztetik. A.) Erötulságos vérbőség (Hyperaemia sfhenica.) Azon vérreli elteltsége egy élő résznek, melly valamelly izgató ok által idéztetik elő. — Ha a testnek valamelly élő része izgattatik, akkor a növekedett, idegek és edények közötti, kölcsönhatás által, ez utósókban összehúzódás következik) másodszor az izgatott rész életességének (Vitalitas) növekedése által, felmagasztaltatik az 3 *