Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, 3. folyamat 12. kötet, 1-25. sz. (1847)

10. szám

— 153 — c függetlenségből folyó szabad akarat részéről a javallott műtéteiben! beegyezés vagy ellenmondás , mi a lélek részéről műtételrei elhatárzás bátorságon , az ellenmondás pedig félelmen alapul. Elörebocsálva ezeket, (anusitá a tapasztalás, miszerint találtatának olly bátor, vagy a kór szenvétől neki edzett egyének , kik a javallott sebészi műtéteinek , bár lia olly rettegtető vala is, mindazonáltal magokat annak egész készséggel alávetek , sőt olly egyének is találtatának , kiknek a kénégény alkalmazása műtét alatti fájdalmak biztos csillapítása végett általam ajánltatott, de a belégzésnek határozottan ellene mondának , s magukat mind a mellett a javallott sebészi műtéteinek egész lélek éberséggel alárendelék. Illy bátor lelkületű egyének javallott mütételeinél, az előleges kénégényezést a fájdalmak enyhítése végett ellenjavallani vélem. Az okok, mellyek illy sajátságu egyéneknél a kénégény belégzési műtéteit ellenjavallják ; nézetem szerint a következők : 1-ör. Fő feladat kénégényezésnél a javallott műtét alatti fájdalmak enyhítése vagy azok tökéletes elíompilása, de olly esetben , hol a beteg önkényt alárendelé magát a műtétcinek , s bátor lélekkel szembe szál a kiállandó fájdalmakkal, ott megszűnvén az elv a kénégényezés általi fájdalom megszüntetésérc, most kérdem: mi indok vezérlené a műtőt arra, hogy a kénégény alkalmaztassék ? mi indok késztené arra , hogy az érzékenység s izgathatőság az egész életműségben a tompaságig clnyomatlassék ? 2-or. Ha igaz azon élettani állítmány, miszerint a kénégenygöz beszivás által a vérrendszerbe vagy inkább a vérbe megyen által, s ez úton űzi az élő életmüvességben tovább, mint fölvett hatalmas szer az idegrendszer útján csodálatos müveletét, mit a kénégényezetteken tapasztalt tünetekből észlelhetni (I. Dr. Rhédey úrnak a kénégény hatásáról élettani tekintetben irt jeles értekezését az „Orv. Tár" 13. sz. 1847.) a fönt kijelölt esetben kérdem : mi ok győzné a sebészt arra , hogy a kénégény alkalmaztassék , s hogy az életműség műtétei utáni vészes következménynek minden alapos ok nélkül kitétessék? Vagy talán azért kellene a kénégényezést illy bátor jellemű egyéneknél is alkalmazni , minthogy műtét alatt a veszélyesb ideges tünetek biztosan elmaradnának , ez nézetem szerint nem kielégítő ok a kénégény alkalmazására, mert a magát műtétnek bátran