Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, 3. folyamat 12. kötet, 1-25. sz. (1847)

9. szám

w" 133 ­a gyuladva volt rész tökéletes helyreállítása eleibe, a szilárd képződés és életműsödésre való túlnyomó hajlamnál fogva. Az illy lobterménynek az eltávolítására megkívántatik, hogy az fölszivattassék , a fölszivó ede'nyek által a fölszivatásra néz­ve pedig a fölszivandó anyagnak folyékony, föloldozott álla­pota kívántatik meg. A megmerevült, megszilárdult termények­ének tehát elébb folyékonnyá kell lenniök , hogy a kóros rész szabályszerű viszonyaiba visszatérhessen. A megmerevült lob­kiizzadmánynak folyékonnyá tehetése azonban egészen annak eredeti természetétől függ. — A képződékeny kiizzadmányok vagy rosíonya-, vagy fehérnyenemü elválasztatok. Amazok kü­lönösen hajlandók a szilárd alakokba való átmeneteire , de az erre következő különféle átalakulásai a megkeményedett rosto­nyának , miként a különbség is az életműsödésre való törekedés ^tekintetében egészen különböző szerkezetét tanusiíják az ugyan­azon rész különböző kiizzadmányaiban létező rostonyának. Mi föltételezheti már a rostonya-kiizzadmány különféle minémüsé­gét, hanem ha a pangás alatt a lobgócz plasmájában történő átalakulásai a lényeges alkatrészeknek, különösen pedig a ros­tonyának , ennek fölmagasztalt élegülése által. Müller János e tekintetben (Physiologie B. 1. 4-te Aufl. S. 261.) ezt nyilvá­nítja: A különféle kísérletekből kiviláglik, hogy a rostonya a gyuladásokban már a visszeres vérben is az üteres rostonya sa­játságaival bir, és bogy a salétrom s más a rostonyára ható sze­rek , midőn a vér lobos szerkezetét korlátozzák , valószínűleg az által hatnak , bogy a rostonya fölmagasztalt átalakulásának vagy a rostonya élegülésének határt vetnek. A képződékeny kiizzadmányok különnemüségét már egy összeges előterjesztés­re kívánom méltatni. 1. Roslonyüs kiizzadmány. Ennek több válfajai vannak, a lobos pangásban különféleképen módosult rostonya különböző szerkezete által. Rokilanszky következő fajokat különböztet meg. a.) Egyszerű rostonyás kiizzadmány, melly szürkés-sárgás vagy szürkés-vöröses szinü. Ez nagy alvadékonysága és életmüsö­dési képessége által jellemeztetik. Gyakran képezi alapját a kü­lönféle (sejtszövetes ros(dagok) űj képleteknek. Ezen rosto­nyás kiizzadmány rendes következménye a savós hártyák, sejt­szövet , izmok s az edények belhárlyáji gyuladásának. Az ezen kiizzadmánynak tulajdon rostonyája képezi a lobhártyának (crusta

Next

/
Oldalképek
Tartalom