Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, 3. folyamat 11. kötet, 1-25. sz. (1847)

3. szám

— 47 — rendesen havadzanak, mire Deventer, Buudeloque s mások számosabb példákat idéznek föl. A terhesség első hónapjában rendesen előjövő emésztesi zavarok, csak a már helyttaláló vagy hamar beköszöntendő havadzási zavart tanúsítják , s a méh vagy más életmüvek betegségeitől is eredhetnek, némelly nőknél pedig egészen hiányzanak. Ugyanez érvényes az idegrendszerbeli functionalis változásokról , mellyek csak igen csekély diagnosticus fontossággal birnak. Az emlőmirigyek földuzzadása és fájdalmassága meglehetős rendesen mutatkozik, s ennélfogva némi jelentőséggel bir, azonban könnyen beköszönt az a nemzőrészek izgatása következtében is , csakhamar az első közösülés után , a havadzás történetes visszamaradásánál, a méh betegségeinél s ezen életmű érzékenységének követköztében a climactericus esztendők kezdetén. Ugyanezen jelenség azonban számos nőnél vagy igen csekély mértékben vagy épeu nem jő elő. A bőrnek viz- és légdagos földuzzadása az cmlőmirigy fölött s főleg annak udvarán , némelly nőknél minden esetre fölötte kitűnő, másoknál pedig annál kevesbé és igy elhatározó jelentőséggel nem bir. Ugyancsak igy van a dolog az emlőbimbók kifejlődésével, mellyet könnyen föl lehet ugyan ismerni s a terhességben jobbadán be is köszönt, dc a melly nem terheseknél , sőt olly nőknél is előjő , a kik soha sem szültek, ellenben számos valóban terhes nőnél nem talál helyet. Az emlőbimbó udvarának barna színezete számos , kivált szőke s nagyon fehér bőrű nőnél, rendesen hiányzik, azon nőknél pedig, kik már szültek, jobbadán megmarad, s talán más okok, nein csak a terhesség és szülés által is elöidéztethetik. Mind a mellett azon nőknél , kik még nem szültek , s a fogamzásra alkalmat szolgáltattak , bir némi diagnosticus jelentőséggel, minthogy könnyű fölismerni s kevesebb kivételt szenved, mint az emlöbimbók kifejlődése. A három utoljára említett jelenet jelenlétét, olly nőknél, kik még nem szültek Montgomery a terhesség positiv jele gyanánt tekinti. Szerző szinte ezen véleményhez járul, de azt állitja, hogy jelen nem létük az ellenkezőt nem bizonyíthatja, s hogy azok rendesen csak olly időben fejlödnek ki kellőleg,