Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, 3. folyamat 11. kötet, 1-25. sz. (1847)

3. szám

- 41 — A keringési életmüvek lobos bántalmai soha sem tapasztal­tattak; a szivüregekben nagy, kocsonya-nemű, vizdagos rosto­nya alvadékok találtattak, a sziv benső fölülete vagy a nagy edények beivódásának semmi nyomai sem voltak. A szívverés súlyosabb esetekben erős, élénk s mindég igen szapora volt, néhányszor pedig raulóiag rendetlen és félbehagyó is, (mi egy részről a gyüszőnye használatának követközménye lehetett). A szabálytalan zörejek hiányzottak. Az átalános vizkór egyetlen egy esetében tünt föl a betegség közepe felé nyilvános lükte­tés (pulsatio) a torkolatvisszerekben , melly az erők visszaté­résével elenyészett. Az idegrendszer a könnyebb esetekben szabadon maradt, a súlyosabb esetekben álomkórosság, félrebeszéllések, görcsök mutatkoztak, inellyek a forró esetekben már korán, az idültek­ben pedig csak később köszöntöttek be, mint a halálnak elője­lei. Az agy tömege igen lágy s vizdagos volt, az oldalsó gyom­rocsok kissé kitágulva, az agyhártyák között pedig csekély savós gyülem találtatott. Az agynak ezen forró vizdagai job­badán hirtelen köszöntöttek be s mindég halálos lefolyásúak vol­tak ; csak 3 esetben vétettek észre, még pedig mindég átaláno­san elterjedt vizkórnál. — A bélcsatornát mi illeti, a nyelv jobbadán néhány nap múl­va a vizdag beköszöntése után vastag nyálkaréteggel boríttatott be , soha sem volt egészen tiszta; ezen szabálytalan nyálkael­választás a gyomorban is helyet talált s itt néhányszor hártya­alakot öltött magára. A takhártya ez alatt finom vörös pontocs­kákkal látszott behintve, s nem volt meglagyulva. Egyszer ezen fölmagasztalt nyálka-elválaszíás az egész bélcsatornára el­terjedt , melly alkalommal a lencsemirigyek (Lenticulardrüsen) köles-szemnagyságig földagadtak. Az emésztés minden esetben meg volt zavarva , az étvágy megcsökkent vagy egészen eltö­röltetett. Néha a vizkór kitörését vizes anyagok több izbeli há­nyása előzé meg. A belek többnyire vizkórosak voltak. Néhány­szor a máj izgatottsági kórjelei is észrevehetők voltak a jobb rász:táj érzékenysége , keserű szájíz , nagyon tisztatalan nyelv és sárgakóros vizellet által. A székelés jobbadán lomha volt s kemény, vagy meglehetős makacs dugulás talált helyet. Ritkáb­ban szenvedtek a betegek vizes hasfolyásban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom